Terven belüli mínuszok

FÕbb mutatóiban az eredetileg tervezettnél kisebb visszaeséssel zárhatta a 2010-es évet a Magyar Telekom Nyrt. Beruházásokra tízmilliárd forinttal kevesebb jutott. Ez évre további bevétel-, EBITDA- és Capex-csökkenéssel számol a cégvezetés.

A legnagyobb hazai távközlési szolgáltató, a Magyar Telekom 2010-es bevételei a tervezettnél kisebb mértékben, 5,3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, ez közel 35 milliárd forintos kiesést jelent. A cégvezetés az év folyamán eredetileg 6-8 százalékos visszaeséssel kalkulált. Tavaly a bevételek közül már nemcsak a hangalapú vezetékes és mobiltételek mérséklÕdtek, hanem a vezetékes adatforgalom is. Ezeket részben tudta csak ellensúlyozni a magyarországi tévé-, mobilinternet-, valamint az informatikai szolgáltatásokból származó forgalom növekedése. A hazai deviza erÕsödése is kedvezÕtlenül hatott a nemzetközi leányvállalatok (Macedónia, Montenegró) forintban számolt bevételeire.

A számítottnál kisebb mértékben csökkentek a fontosabb eredménymutatók. EBITDA-ban (ez az üzleti tevékenység eredményét jelenti) 7-9 százalékos mérséklÕdés volt a terv, amely a rendkívüli tételek nélkül végül –5,5 százalék lett. (Az EBITDA összességében 14,5 százalékkal esett vissza, 249,1 milliárdról 213,0 milliárd forintra.) A váratlan kiadások legnagyobb egyedi eleme a kormány év végi távközlési különadója volt, ez a Magyar Telekom esetében 27,7 milliárdos adóelÕleg jellegÛ befizetést jelentett. Ez a tétel csökkentette a mÛködési cash flow-t is. Ez utóbbit még az sem tudta ellensúlyozni, hogy tavaly a távközlési csoport 10,1 milliárd forinttal kisebb összeget, együttvéve 91,8 milliárdot fordított beruházásokra Magyarországon és külföldön. Az egyedi tételek között szerepelteti a társaság a gyanús szerzÕdések miatt több éve folyó vizsgálat költségeit is, ez tavaly 2,3 milliárd forintot emésztett fel. A kisebb EBITDA miatt a nettó eredmény is két számjegyÛ – 17,1 százalékos – visszaesést mutat, amelyet csak részben szépített a társasági nyereségadó csökkenése.

NÕtt ugyanakkor a csoport nettó adósságállománya, a 2009 végi 269,4 milliárdról a múlt év végére 289,4 milliárd forintra, mivel a teljes osztalékfizetés meghaladta a szabad cash flow szintjét.

Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató az eredmények értékelésével kapcsolatban kiemelte a költségcsökkentési intézkedések kedvezÕ hatását az eredménymutatókra. Hozzátette: bizakodó a jövÕt illetÕen, már látja a fellendülés elsÕ jeleit a magyar gazdaságban. Az ígéretes jelek elsÕsorban a lakossági piacon érzékelhetÕk, a mobilperchasználat egyértelmÛen növekedett 2010-ben, illetve az év második felében jelentÕsen csökkent a nemfizetés miatti lemorzsolódás. A mobil-elÕfizetÕk száma a tavalyelÕtti csökkenés után a múlt évben ismét emelkedést mutatott, a tévé- és mobilinternet-elÕfizetÕi szám növekedése folyamatos. Ugyanakkor elismerte: a vártnál jobb eredményekhez az is hozzájárult, hogy a kormány a távközlési költésre vonatkozó megtakarító intézkedéseit több évre elosztva kívánja végrehajtani. Így ennek a hatása kisebb volt a múlt évben.

Az elnök-vezérigazgató mindezek figyelembevételével 2011-re további 3-5 százalékos bevétel- és – a rendkívüli tételek, illetve a telekomadó nélkül – 4-6 százalékos EBITDA-csökkenésre számít. Az idén is takarékoskodni akarnak a beruházásokon, az erre szánt összeg várhatóan 5 százalékkal lesz kevesebb a tavalyinál.

A társaság közlése szerint a Magyar Telekom igazgatósága részvényenként 50 forint osztalék kifizetésére tesz javaslatot a közgyÛlésnek a 2010. év után.

A lépéssel kapcsolatban a T-Mobile márkát birtokló Magyar Telekom eljárást kezdeményezett a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), tegnaptól ellenreklámkampányt is indított. Érvei szerint a Vodafone megsérti az iparági közös megállapodást, amely szerint a szolgáltatók egységes elvek alapján maguk mérik saját hálózatuk sebességét, a mutatókat pedig a kötelezÕ éves adatszolgáltatás keretében juttatják el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH). Ez utóbbi mérés a T-Mobile adattovábbítását mutatja gyorsabbnak.

A Vodafone ellenérvei szerint viszont egyfelÕl az éves hazai mérés célja nem az összehasonlíthatóság, hanem az ügyfélszerzÕdésekben vállalt sebességhatárok teljesítésének az igazolása.

MásfelÕl a nemzetközi mérÕszervezet, amelynek a szolgáltatását az MTelekom többségi tulajdonosa, a Deutsche Telekom (DT) is igénybe veszi, több mutatót mér, nemcsak az adatok fel- és letöltését, hanem a webböngészést is. „Ha a hazai módszertannal a Vodafone-nak problémája van, akkor ezt miért nem jelezte a hatóságnak? A P3 valóban dolgozik a DT-nek is, de nem ugyanazzal a módszertannal, mint a Vodafone-nak, amely a méréseket saját szempontrendszere szerint rendelte meg” – reagált a versenytárs érveire a Magyar Telekom.

A lépéssel kapcsolatban a T-Mobile márkát birtokló Magyar Telekom eljárást kezdeményezett a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), tegnaptól ellenreklámkampányt is indított. Érvei szerint a Vodafone megsérti az iparági közös megállapodást, amely szerint a szolgáltatók egységes elvek alapján maguk mérik saját hálózatuk sebességét, a mutatókat pedig a kötelezÕ éves adatszolgáltatás keretében juttatják el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH). Ez utóbbi mérés a T-Mobile adattovábbítását mutatja gyorsabbnak.

A Vodafone ellenérvei szerint viszont egyfelÕl az éves hazai mérés célja nem az összehasonlíthatóság, hanem az ügyfélszerzÕdésekben vállalt sebességhatárok teljesítésének az igazolása.

MásfelÕl a nemzetközi mérÕszervezet, amelynek a szolgáltatását az MTelekom többségi tulajdonosa, a Deutsche Telekom (DT) is igénybe veszi, több mutatót mér, nemcsak az adatok fel- és letöltését, hanem a webböngészést is. „Ha a hazai módszertannal a Vodafone-nak problémája van, akkor ezt miért nem jelezte a hatóságnak? A P3 valóban dolgozik a DT-nek is, de nem ugyanazzal a módszertannal, mint a Vodafone-nak, amely a méréseket saját szempontrendszere szerint rendelte meg” – reagált a versenytárs érveire a Magyar Telekom. -->