Internet: sereghajtók vagyunk
Magyarország ezen a listán a sereghajtók közé tartozik, a magyarok ugyanis alig 40 százaléka internetezik naponta, s nagyjából ugyanekkora az aránya azoknak, akik soha nem böngésznek a világhálón. Előbbi a teljes Európai Unióban a hatodik legalacsonyabb, míg utóbbi az ötödik legmagasabb érték. A rangsorban kizárólag olyan tagállamok állnak mögöttünk, amelyek vagy később csatlakoztak a közösséghez (Románia, Bulgária), vagy éppen igen komoly gazdasági gondokkal küzdenek (Portugália, Görögország, Ciprus). A kontinens boldogabb felén viszont akadnak olyan országok – például a skandináv államok vagy éppen Hollandia –, ahol az emberek 83 százaléka mindennap használja a világhálót, a netkerülők aránya pedig a 10 százalékot sem éri el.
A viszonylag gyenge hazai adatoknak két magyarázata lehet: egyrészt itthon igen alacsony bizonyos internetképes eszközök elterjedtsége, másrészt a magyarok szinte csak az otthonukban használják a világhálót. A munkahelyén a megkérdezetteknek alig több, mint negyede netezik, ez a legalacsonyabb arány az egész Európai Unióban. Laptopját a magyarok 27, táblagépét pedig mindössze 1 százaléka használja ilyen célra, amivel szintén utolsók vagyunk az Európai Unióban. Nem túl elterjedt ráadásul itthon az okostelefonos internetezés sem: Magyarországon az emberek mindössze 6 százaléka böngészik a mobilján, ami ugyan nem a legalacsonyabb, de akadnak olyan országok a közösségben, ahol már tízből négyen élnek ezzel a lehetőséggel.
Ám annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban alacsony az internetezők aránya hazánkban, egy másik, szintén a közelmúltban készült felmérés szerint aki használja a világhálót, az viszont igen sokat böngészik. A GfK adatai alapján a legalább hetente netezők napi 207 percet töltöttek internetezéssel különböző eszközökön, igaz az uniós kutatással egybecseng, hogy ebből alig negyed óra az okostelefonok részesedése.
Az EB elemzésének másik tanulsága, hogy nem állunk túl jól a kiberbiztonság területén sem. Bár a magyarok saját bevallásuk szerint nem kezelik túl magabiztosan a világhálót, s itthon több internetes bűncselekmény aránya kimagasló uniós összevetésben, ennek ellenére a netpolgárok nem védekeznek megfelelően a lehetséges támadások ellen. Magyarországon például az internetezők kétharmada egyetlen jelszavát sem módosította az elmúlt egy évben, ami a legmagasabb arány az egész EU-ban.
Minden bizonnyal részben a megfelelő adatvédelem és a szükséges óvatosság hiányával magyarázható, hogy meglepően magas Magyarországon az adatlopásból eredő bűncselekmények aránya. Hazánkban a megkérdezettek nyolcada nyilatkozott úgy, hogy visszaéltek már korábban adataival, s megpróbáltak valamilyen internetes tevékenységet végezni a nevében: Ennél gyakrabban a tagállamok közül kizárólag Romániában fordult elő hasonló bűncselekmény.
Gondok az internetes vásárlással
Az adatlopás mellett nincsenek túl jó tapasztalatai a hazai netpolgároknak az internetes vásárlással sem. Itthon a világhálót használók 17 százalékával fordult már elő, hogy nem a megfelelő minőségben, vagy egyáltalán nem kapta meg a rendelt terméket, ennél magasabb arányt pedig csak Lengyelországban mértek.A harmadik netes bűncselekmény, amit az uniós átlagnál gyakrabban követnek el, a gyűlöletkeltés: ezzel a magyar netezők közel harmada találkozott már, ami kiugróan a legmagasabb az egész Európai Unióban.
A harmadik netes bűncselekmény, amit az uniós átlagnál gyakrabban követnek el, a gyűlöletkeltés: ezzel a magyar netezők közel harmada találkozott már, ami kiugróan a legmagasabb az egész Európai Unióban.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.