Érdekesség például, hogy bár a globális trendeknek megfelelően Magyarországon is igen gyorsan terjednek a különböző mobil eszközök, a táblagépek és okostelefonok nyújtotta lehetőségeket azonban a hazai cégek még korántsem használják ki maximálisan – jelezte a Világgazdaságnak Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezetője. A szakember kiemelte: annak ellenére, hogy hazánk sokkal inkább követő, mint innovatív piac, azaz mi jellemzően késéssel fogadjuk be az újításokat, a tabletek és okostelefonok vállalati alkalmazása – valószínűleg az erős lakossági felhasználás miatt – jelenleg Magyarországon ugyanolyan elterjedt, mint a nálunk fejlettebb országokban.
Az ilyen készülékekre szánt céges applikációk térnyerése azonban már sokkal lassabban megy, mint mondjuk Nyugat-Európában vagy éppen Észak-Amerikában. Utóbbi régiókban ugyanis mára általánossá vált, hogy a társaságok a hagyományos, központilag bevezetett alkalmazások mellett vállalati piactereket is létrehoznak, ahonnan a munkavállalók ki tudják választani a számukra megfelelő – vagy az adott cég által fejlesztett, vagy valamely publikus alkalmazás-üzlettérből átvett – programokat. Ablonczy Balázs szerint ez amellett, hogy az alkalmazottak szempontjából sokkal rugalmasabb, a költségek csökkentését, valamint a hatékonyabb munkavégzést is lehetővé teszi, s jelentősen hozzájárul a vállalaton belüli közösségi hálók kiépüléséhez. Magyarországon ugyanakkor a mobil eszközök ilyen felhasználásáig még nem jutottak el a vállalatok. Nálunk továbbra is az a jellemző, hogy központilag definiált munkakörökhöz rendelnek szintén központilag meghatározott alkalmazásokat, ez pedig idővel akár versenyhátrányt is jelenthet a magyar cégeknek, a vállalati közösségi rendszerek kialakulását – s így a vállalati kultúra fejlődését – pedig kifejezetten hátráltatja.
A vállalati alkalmazás-piacterekhez hasonlóan – az ágazati szereplők előzetes várakozásai ellenére – egyelőre nem terjedtek el hazánkban a felhőalapú szolgáltatások sem, sőt ezen a területen talán még komolyabb a lemaradásunk. Miközben a fejlett országokban a vállalati felhasználók jelentős része már olyan állományokkal és programokkal dolgozik, amelyek nem a saját gépén, hanem egy külső szolgáltató szerverén vannak, a magyar cégek továbbra is láthatóan tartanak az üzleti folyamatokat támogató informatikai megoldások – például személyügyi adminisztráció, karriermenedzsment, számlakezelés, beszerzésmenedzsment, ügyfélkezelés – ilyen szintű kiszervezésétől. Ablonczy Balázs jelezte: bár idővel minden bizonnyal a hazai vállalatok ellenállása is megtörik, a felhőalapú szolgáltatások hazai elterjedésére még legalább két-három évet kell várni. Részben emiatt egyébként késik a „zöldinformatika” előtérbe kerülése is, ennek egyik első lépése ugyanis az energiatakarékos szerverek üzembe állítása, amely gyakran együtt jár a teljes üzleti folyamatot kezelő alkalmazás és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiszervezésével, azaz a cloud computing terjedésével.
A Gartner napokban közzétett elemzése szerint idén a teljes forgalom elérheti a 109 milliárd dollárt, ami ötödével magasabb a tavalyinál, a 2009-es adatot pedig már több mint 80 százalékkal haladja meg. A dinamikus növekedés ráadásul a prognózis szerint a következő években is folytatódik, s a következő négy esztendőben ismét közel duplájára bővülhet a piac: 2016-ban a világszintű forgalom várhatóan 209 milliárd dollár lesz.
A felhőalapú szolgáltatások iránti kereslet növekedése különösen annak fényében impozáns, hogy miközben ez a szegmens szárnyal, a teljes IT-költés csak 3-4 százalékkal gyarapodhat idén úgy, hogy a szoftverre mindössze 4,3, hardverekre pedig 3,4 százalékkal költenek többet világszerte, mint egy éve.
Itt ráadásul hosszabb távon sem várható jelentős gyorsulás, amely azt jelenti, hogy a cloudszektor – jelenleg nagyjából 3 százalékra rúgó – részesedése tovább emelkedhet a teljes IT ágazaton belül.
A Gartner napokban közzétett elemzése szerint idén a teljes forgalom elérheti a 109 milliárd dollárt, ami ötödével magasabb a tavalyinál, a 2009-es adatot pedig már több mint 80 százalékkal haladja meg. A dinamikus növekedés ráadásul a prognózis szerint a következő években is folytatódik, s a következő négy esztendőben ismét közel duplájára bővülhet a piac: 2016-ban a világszintű forgalom várhatóan 209 milliárd dollár lesz.
A felhőalapú szolgáltatások iránti kereslet növekedése különösen annak fényében impozáns, hogy miközben ez a szegmens szárnyal, a teljes IT-költés csak 3-4 százalékkal gyarapodhat idén úgy, hogy a szoftverre mindössze 4,3, hardverekre pedig 3,4 százalékkal költenek többet világszerte, mint egy éve.
Itt ráadásul hosszabb távon sem várható jelentős gyorsulás, amely azt jelenti, hogy a cloudszektor – jelenleg nagyjából 3 százalékra rúgó – részesedése tovább emelkedhet a teljes IT ágazaton belül. Az okostelefonok nyújtotta lehetőségeket a hazai cégek még korántsem használják ki. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.