A mobil net és a digitális televíziózás éve

Nem hozott komoly fordulatot sem a 2011-es, sem az idei esztendő a hazai távközlési szektorban, az elmúlt hónapokban jórészt a korábbi trendek folytatódtak, még ha sok esetben az egyes területeken mért visszaesés vagy éppen bővülés sokkal kevésbé is volt éles, mint a 2011 előtti esztendőkben – értékelte röviden az iparág teljesítményét a Világgazdaságnak Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője. A vezetékes piacon például tovább folytatódott ugyan a lemorzsolódás, a bekapcsolt hangátvételi csatornák száma azonban tavaly mindössze 44 ezerrel csökkent, miközben 2010-ben még közel 100 ezres hanyatlást regisztráltak. Mindeközben a széles sávú internet piacán épp fordított folyamatnak lehettünk szemtanúi, itt ugyanis a bővülés üteme lett alacsonyabb: míg a korábbi években rendre 10 százalék fölötti mértékben nőtt az előfizetők száma, 2011-ben alig több, mint nyolccal. A lassulást ezen a területen ráadásul az árak lemorzsolódása is jelzi, ami már arra utal, hogy a piac kezd telítetté válni.

Jelentős bővülést így az elmúlt egy-másfél évben két szektorban tapasztalhattak a szolgáltatók: jól teljesített a televíziós piac, és repesztett a mobil internet. Utóbbi régiós összevetésben is kiugró fejlődést mutatott, aminek eredményeként a közép-európai térségben Magyarországon jelenleg kiemelkedő a mobil széles sávra előfizetők száma – jelezte Gyurcsik Attila. Tavaly decemberben a három mobilszolgáltatónak már 2,16 millió előfizetője volt, kétharmadával több, mint egy esztendővel korábban, ráadásul a bővülés eddig idén sem lassult jelentősen, hiszen a második negyedév végén mért bő 2,5 milliós adat éves összevetésben 62 százalékos gyarapodást jelent. A jelentős növekedésben komoly szerepet játszott az internetképes mobilkészülékek iránti kereslet megugrása: tavaly az utolsó negyedévben például már minden második eladott mobil okostelefon volt, és nő az érdeklődés a táblagépek iránt is.

A mobil nettel szemben a televíziós piacon nem az előfizetések számának emelkedése dobta meg a területen ténykedő vállalatok bevételeit – hiszen itt csak 3 százalékos gyarapodást mutattak 2011-ben a számok –, hanem az, hogy a fogyasztás a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások irányába tolódott el. A digitális előfizetések száma például 17 százalékkal ugrott meg, az interaktív televíziózás területén pedig ennél is nagyobb növekedést láthattunk. Ráadásul az alapszolgáltatás mellett megjelentek olyan kiegészítők, mint például az otthoni videotéka (Video on demand), amelyek szintén hozzájárultak ahhoz, hogy 2010 vége óta jelentősen nőtt a cégek egy főre jutó árbevétele.

A tévépiaci folyamatok egyébként igen jól szemléltetik a teljes távközlési szektorra jellemző egyik legfontosabb trendet, jelesül, hogy a szolgáltatók az árak helyett egyre inkább a termékkör bővítésével versenyeznek, s igyekeznek minél komplexebb szolgáltatáscsomagokat kínálni a fogyasztóknak – hívta fel a figyelmet Gyurcsik Attila. Ebben az élen egyelőre a piacvezető Magyar Telekom jár, amely egyedüliként képes internet-, televíziós, vezetékes és mobilszolgáltatást is nyújtani, ráadásul ezek mellett most már energiát is értékesítenek. A termékösszevonás előnyeit ugyanakkor a konkurensek is felismerték, így például idén júniusban a Telenor és a UPC megállapodást kötött, aminek értelmében néhány szolgáltatásukat közös csomagban kedvezményes áron értékesítik, de teljes körű szolgáltatásra törekszik az alternatív (jellemzően más cég infrastruktúráját használó) szolgáltatók közül a Business Telekom is, amelynek ehhez már csak a mobilpiaci rajt hiányzik.

Összességében tehát elmondható, hogy 2011-ben is voltak olyan területek a távközlési szektorban, amelyek biztosították a bevételek bővülését, a vállalatok jövedelmezősége azonban ennek ellenére nem javult számottevően, sőt ha nem a 2010-es bázishoz, hanem a korábbi évekhez hasonlítjuk az eredményeket, komoly csökkenést tapasztalhatunk. Ennek oka természetesen a két éve bevezetett ágazati adó, amely lényegében a profit felét elvitte a szektorban.

Jelentős javulás ezen a területen ráadásul idén sem várható. Bár a kormányzat ígéretének megfelelően az ágazati különadót kivezeti, ennek helyére a távközlési adó lépett, amely nagyjából ugyanakkora terhet ró az iparág szereplőire, mint elődje, csak éppen a befizetés megoszlása módosult némileg. A Matelcsynek is gúnyolt új teher, ahogy a nevéből is látszik, kizárólag a telefon, azon belül is elsősorban a mobilszolgáltatókat sújtja (méghozzá oly módon, hogy minden megkezdett perc után 2 forint befizetés terheli a vállalatokat), ami azt jelenti, hogy ezek a cégek az idén többet, míg az elsősorban televíziós szolgáltatást nyújtó társaságok kevesebbet fizetnek be az államkasszába, mint tavaly.

Mindez egyébként azt is jelzi, hogy 2012-ben a távközlési szektorban összességében a fogyasztók jelentős árcsökkenésre nem számíthatnak. Bár a vezetékes szolgáltatásoknál (mind a telefon, mind az internet esetében) folytatódhat a lemorzsolódás, mivel a Matelcsyt a nagy mobilszolgáltatók mindegyike áthárítja a fogyasztókra, ebben a szegmensben jelentős áremelkedés várható, s a fogyasztási szokások átalakulása miatt folytatódhat a televíziós szolgáltatások drágulása is.