Áfacsapdában az e-könyv-piacunk
Az idei esztendő második negyedévében fordult elő először, hogy a világ legnagyobb gazdaságában több e-könyvet értékesítettek, mint kemény borításút. Az Amerikai Kiadók Szövetsége szerint e három hónapban az USA-ban 282,3 millió dollárért vettek e-bookokat, közel 30 százalékkal többet, mint 2011 hasonló időszakában. Mivel eközben a könyvpiac többi szegmense szűkül, jobb esetben stagnál, a digitális kiadványok részesedése tovább nőtt, és már a 30 százalékot közelíti. Az előző év egészében csak 15 százalék volt. A legnagyobb értékben továbbra is puha kötésű köteteket adnak el az USA-ban, de mivel az ilyen könyvek forgalma évente a tizedével csökken, s a szegmens előnye már csak 17 millió dollár az e-bookokhoz képest, így megeshet, hogy a már az idei harmadik negyedévben élre törnek a digitális kiadványok.
Eközben Európában és így Magyarországon korántsem tör így előre a digitáliskönyv-piac. A földrész országainak többségében a szegmens tavalyi piaci részesedése 1 százalék alatt volt, s bár az eladások dinamikusan nőnek, az amerikaihoz hasonló felfutásra még éveket kell várni. Ágazati szakértők szerint az uniós országok lemaradásának elsődleges oka az, hogy a közösségi adópolitika ahelyett, hogy támogatná a digitális kiadványok terjedését, egyelőre igen komoly versenyhátrányt jelent a szegmensnek. Az EU felfogása szerint ugyanis – ahogy erre Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója felhívta a figyelmet – az e-könyvek értékesítése szolgáltatásnak számít, ezért a hagyományos kötetekkel ellentétben nem kerülhet a kedvezményes áfakörbe. Magyarországon ez talán még a többi országra jellemzőnél is nagyobb probléma, hiszen a hazai 27 százalékos forgalmi adó uniós csúcsnak számít, s azt is jelenti, hogy egy e-könyv majdnem 21 százalékkal drágább az azonos nettó árú, de 5 százalékos áfakörbe tartozó hagyományos versenytársánál. Zentai Péter László lapunknak elmondta: bár uniós tisztviselők nyilatkozatai alapján akár már 2013-ban megváltozhat a szabályozás, s eltűnhet a nyomtatott és a digitális könyv közti jogi különbség, ennek némileg ellentmond, hogy az Európai Bizottság bő egy hónapja eljárást indított Franciaország és Luxemburg ellen, mert a két tagállam önkényesen csökkentette az e-bookok áfáját.
Magyarországon az MKKE adatai szerint tavaly 411,5 millió forint értékben adtak el digitális könyvet, ami jelentős növekedés az előző évhez képest, de a szegmens piaci részesedése így is 0,7 százalékos volt. Ezzel azonban csak az Egyesült Államokhoz képest vagyunk nagyon elmaradva, az uniós átlaghoz viszonyítva már messze nem annyira. Az elmúlt évben például Németországban sem érte el az e-könyvek eladásából származó bevétel a teljes könyvpiaci forgalom 1 százalékát.
Piaci szereplők tapasztalatai szerint ebben az évben tovább bővült a forgalom. Csordás Attila, az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója például lapunknak elmondta, hogy az előző hónapokban a Bookline és a Líra érdekeltségébe tartozó, kizárólag digitális kiadványokat forgalmazó társaság bevételei több száz százalékkal haladta meg az előző évit. Igaz, hogy ebben komoly szerepet játszottak a társaság fejlesztései is, azonban a kereslet az egész piacon bővült. A szakember szerint ezért a szegmens részesedése az idén átlépheti az 1 százalékot a teljes értékesítésből. Ezt segítheti, hogy az e-könyvek az adóhátrány ellenére átlagosan 30 százalékkal olcsóbbak a papíralapúaknál, akad olyan kiadó is, amely fél áron adja e-bookjait.
A hosszabb távú növekedéshez és a meghatározóbb piaci részesedés eléréséhez ugyanakkor még számos változásra lenne szükség. Zentai Péter László jelezte: az uniós adószabályozás módosítása mellett a jogbiztonság és a kalózkodás visszaszorítása területén is mielőbb lépni kellene, de a kiadók érdeklődésének fokozódása is komoly lökést adhatna a szegmensnek. Utóbbi területen egyébként Csordás Attila szerint tapasztalható fejlődés: a tavalyi 3500 után az idén akár az 5000-t is elérheti az új e-bookok címszáma. Igaz, hagyományos kiadványokból tavaly 12,5 ezer új címet dobtak piacra az MKKE adatai szerint. Mégis jelentős előrelépés, hogy már sikerlistás könyvek is megjelennek digitálisan. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy míg korábban két év is kellett ahhoz, hogy a keresettebb könyvek elérjék a 100-as példányszámot, ma erre másfél hónap is elég.
Dinamikus bővülés előtt állhatunk
A tavalyi bő 6 milliárd dollárról 2016-ra közel 18 milliárd dollárra emelkedhet a globális e-book-forgalom a PiadContent.org előrejelzése szerint. A különböző földrajzi régiók közül az egyik legnagyobb mértékű növekedés Kelet-Közép-Európában várható: térségünkben a 2011-es 12 millióról öt év alatt tizenkétszeresére ugorhat az értékesítés. A prognózis szerint 2016-ban az előző évhez hasonlóan Észak-Amerika lesz a legnagyobb piac, a teljes globális forgalom 60 százaléka koncentrálódhat erre a régióra, miközben Nyugat-Európa és Ázsia részesedése egyaránt 13 százalék körül alakulhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.