Rosszabb adósok a kkv-k

Tovább romlott a pénzügyi szolgáltatók kis- és középvállalkozásoknál (kkv) lévő hiteleinek minőségi összetétele az első fél évben. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint a 2012 júniusának végén nyilvántartott 4438,9 milliárd forintos hitelállománynak csak bő 60 százalékát törlesztették pontosan a vállalkozások, és a problémás minősítésű tételek aránya is meghaladta a 22 százalékot. Ez igen komoly minőségromlást jelent a bázishoz képest: 2011 júniusában még „csak” 17 százalék környékén mozgott a problémás minősítésű tételek aránya. Növekszik a szolgáltatók számára enyhébb tartalékolási kötelezettséggel járó „külön figyelendő” tételek aránya is, amely több mint 17 százalékot ért el június végén.

A problémás minősítésű portfólió összetételének aránya is igen aggasztó: a legenyhébb, átlag alatti besorolású tételek aránya teljes portfólión belül 4,3 százalékot tett ki az első fél év végén, viszont a kétes tételeké 8,25, a teljesen reménytelennek számító rossz hiteleké pedig 9,6 százalékot. A cégek méretét tekintve érezhető eltérések mutatkoznak a hitelek minősége között: a legtűrhetőbb a helyzet a nem pénzügyi tevékenységet folytató középvállalkozásoknál, ahol 18,4 százalékot ér el a problémás tételek aránya, míg a legrosszabb a kisvállalkozóknál, ahol már majdnem 29 százalék.

A kkv-hitelek minőségromlásáért több körülmény is felelős: egyrészt a válság előtti időszakban a pénzügyi szolgáltatók nem jártak el elég körültekintően az új kihelyezéseknél, másrészt a válság elhúzódása miatt több, korábban stabilnak tűnő cég pozíciója is hirtelen megroppant.
Mindezek tükrében nem csoda, hogy a pénzügyi szolgáltatók tovább szigorítanak, vagy legalábbis nem enyhítenek a finanszírozási feltételeken. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi, 2012 augusztusában publikált felmérése szerint 2012 második ne­gyed­éve során tovább szigorodtak a vállalati hitelfeltételek.

A bankok többsége szigorítást jelzett a nagy- és közepes vállalatoknál, illetve a kis- és mikrovállalatoknál egyaránt, amely az előző negyedévi adatokhoz képest nagyobb arány. A szigorítások a felmérés szerint a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintben, a magasabb kamatfelárban és kockázati prémiumban jelentkeztek, de történtek szigorítások a hitel és hitelkeret nyújtásáért felszámított díjakban és az adatszolgáltatási követelményekben is.

Emellett az MNB szerint a kilátások sem túl biztatóak, a következő időszakban a vállalati hitelfeltételek további szigorodása várható. A válaszadók a hitelfeltételek szigorodását elsősorban a gazdasági kilátásokkal és iparág-specifikus problémákkal magyarázták. A gyengülő hitelezési képesség szerepe ugyanakkor csökkent az előző negyedévhez képest, vagyis a bankok már inkább tudnának hitelezni, mint korábban, ugyanakkor ehhez egyelőre nincs megfelelő kereslet a piacon.  A bankok által észlelt hitelkeresletet tekintve folytatódott a már több negyedév óta megfigyelhető tendencia: a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet növekszik, míg a hosszú lejáratú termékek iránti kereslet csökken.

Viszont a növekedésben igen jelentős szerep jutott a folyószámlahiteleknek – a forintban nyújtottak állománya 6,5, az euróban denomináltaké pedig közel 20 százalékkal nőtt –, ami arra utal, hogy a cégek igen nagy hányadban forgóeszköz-finanszírozás, illetve napi kiadások fedezése céljából adósodnak el, és a beruházásoknak kevesebb szerep jut.

Ráadásul a folyószámlahiteleken kívül a forintkölcsönök mennyisége – bár az első hat hónapban szintén emelkedni tudott és 773 milliárd forintot ért el – még mindig nyomában sincs a 2010-es 1000 milliárdot is meghaladó szintnek. Bár a jegybank nem közöl ágazati bontást az újonnan kihelyezett hitelekre vontakozóan, gyanítható, hogy az exportra termelő, illetve multicégeknek beszállító vállalkozások tartják életben a piacot.

Viszont a növekedésben igen jelentős szerep jutott a folyószámlahiteleknek – a forintban nyújtottak állománya 6,5, az euróban denomináltaké pedig közel 20 százalékkal nőtt –, ami arra utal, hogy a cégek igen nagy hányadban forgóeszköz-finanszírozás, illetve napi kiadások fedezése céljából adósodnak el, és a beruházásoknak kevesebb szerep jut.

Ráadásul a folyószámlahiteleken kívül a forintkölcsönök mennyisége – bár az első hat hónapban szintén emelkedni tudott és 773 milliárd forintot ért el – még mindig nyomában sincs a 2010-es 1000 milliárdot is meghaladó szintnek. Bár a jegybank nem közöl ágazati bontást az újonnan kihelyezett hitelekre vontakozóan, gyanítható, hogy az exportra termelő, illetve multicégeknek beszállító vállalkozások tartják életben a piacot. -->