Nem kellett az áramszünet

Számos nehézséget okozott a hazai sípályáknak az elmúlt hetek, hónapok változékony időjárása, egymást érték a pályabezárásokról, forgalomkiesésről, pluszköltségekről szóló hírek. A mostani szezonban már ötödször alakult ki kaotikus helyzet a mátraszentistváni síparkban, áramszünet miatt ugyanis sem a felvonók, sem az éttermek nem működtek. Rendkívüli mennyiségű, úgynevezett tapadó hó esett a Mátra hatszáz méternél magasabban fekvő területein. A lerakódó hó fákat döntött ki, amelyek elektromos vezetékekre, villanyoszlopokra dőltek, megszakítva a terület áramellátását. „Mi nem vághatjuk ki a fákat, így bármikor újra megismétlődhet az áramszünet. Előfordult, hogy másfél millió forint értékben térítettük vissza a bérletek árát a vendégeknek” – hangsúlyozta Erbeszkorm Tamás, a sípark médiareferense. Az egyes síterepeken eltérően alakulhat a szezon, amely optimális esetben akár március végéig is eltarthat. A népszerűbb hazai pályarendszerek tavaly 100 napig tartottak nyitva, összesen 200 ezren síeltek rajtuk. „A felmelegedések miatt a szezonban még nem kellett bezárnunk, de olyan volt, hogy a természetes hó elolvadt, amit hóágyúzással pótoltunk” – mondta a szóvivő. Ez pluszköltséget is okozott, hiszen alkalmanként több mint kétmillió forintba kerül. Jelenleg 3,5 kilométer a síelhető pályahossz, tízből kilenc sípálya üzemel. Bevételeik túlnyomó többsége, körülbelül 80 százaléka származik a jegy- és bérletértékesítésből, a maradékot teszi ki a vendéglátásból, sportszerkölcsönzésből, síoktatásból származó forgalom. „Hétvégéken teltházzal működünk, de növekedett a hét közbeni forgalmunk is, így van esély, hogy rekord látogatószámmal zárhatjuk majd a szezont” – mondta Erbeszkorm Tamás. Ez 60 ezer feletti vendégszámot jelent. Ez esetben a korábbi évek nullszaldói után az idén is újra enyhe nyereséggel zárhatnának.

Némi kényszerszünet után újra kinyitott a dobogókői sícentrum is. „Az enyhe időjárást a 980, illetve 1170 méteres lesikló pályája is megsínylette, emiatt egy hétre be kellett zárni” – mondta Lőrincz László, a sportlétesítmény vezetője. Az eplényi pályán is akadtak már gondok az elektromos ellátással, de az csak 3 órás leállást jelentett. Az idei szezonnak több, mint 150 milliós fejlesztéssel vágott neki a Nordica Síaréna. „Egy uniós pályázaton 50 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertünk el. Banki hitelt is kaptunk, a fennmaradó rész pedig az eddigi évek nyereségének visszaforgatása” – mondta Ebele Bálint marketingvezető. Az egyes és a kettes felvonó találkozásánál levő kőházat beburkolták, tetején egy 80 négyzetméteres panorámateraszt hoztak létre.Bevált az osztrák mintát koppintó Közös Magyar Síbérlet is, amivel az eplényi Síaréna mellett a visegrádi Nagyvillámon és a Kékestető sípályán lehet síelni. Az viszont nem változott, hogy a magyarok csak akkor indulnak meg tömegesen a sípályákhoz, ha a lakóhelyükön is havazik.

Megtérül az alpesisí-vb?

Tartós turisztikai hatást remél az alpesisí-világbajnokságtól a stájerországi kisváros, Schladming. A grazi Johanneum Research kutatóintézet tanulmánya szerint évente 44 ezer többlet-vendégéjszakát és hatmillió euró többletbevételt hozhat a Schladming-Dachstein kistérség számára a nagyszabású sportesemény megrendezése, illetve az azt megelőző turisztikai és infrastrukturális fejlesztések. Összesen 400 millió eurót költöttek a világbajnoksági előkészületekre. A kedvező hatás elsősorban a szállodaiparban és a vendéglátásban csapódik le, de a helyi élelmiszergyártók is profitálhatnak a fellendülésből. A szállodások között nem mindenki teljesen elégedett, ennek az oka azonban inkább a bajnokság időpontja. A február eleje-közepe Ausztriában hagyományosan síszünet az iskolákban, ezért világbajnokság nélkül is elkelnek a szállások.