Újpápa Expresszel Rómába

Az új pápa megválasztása mindenképpen jót tesz a turizmusnak is: az esemény tömegeket vonz Rómába. A Vatikán környéki szállodákban már telt ház van, bár a szobák ára több mint száz százalékkal emelkedett erre az időszakra. A becslések szerint a február 28. és március 30. közötti időszak egymást követő eseményein – XVI. Benedek lemondása, konklávé, az új pápa beiktatása, húsvét – napi 100 ezer ember fordul majd meg a Szent Péter téren és a Vatikán közelében.

A zarándoktömeg mozgatását, ellátását, biztonságát a római városházán létrehozott rendezőközpontból irányítják. Itt döntenek arról is, hány óriásvásznat állítsanak fel Róma különböző pontjain, és meddig hosszabbítsák majd meg a metrók nyitva tartását. Az esemény megszervezéséhez a város 4,5 millió eurót kért a kormánytól. A Federalberghi szállodásszövetség foglalási lázt jelentett Rómából, ahol a csillagokba szöktek a Vatikán körüli lakásárak is: egy negyvenöt négyzetméteres lakás heti bére a pápa lemondásának bejelentése után ezerről kétezer euróra ugrott. Amikor elterjedt a hír, hogy lezárták a Sixtus-kápolnát, a mindent a lehető leggyorsabban végigjáró, a Vatikánt kizárólag a kápolna kedvéért felkereső japán, kínai, dél-koreai és amerikai turistacsoportok közül sokan lemondták az egész vatikáni látogatást. A Vatikáni Múzeumot 2011-ben és 2012-ben is ötmilliónál többen keresték fel, ezzel a második legnézettebb római látványosság volt a Colosseum után.

Magyarországról egyelőre pár száz zarándok indult el Rómába, de ez természetesen azonnal megváltozhat, ha Erdő Péter bíborost választanák meg pápának. A zarándokutakat is szervező Makrovilág Utazási és Zarándok Utazási Iroda mindenesetre különvonatot indít az olasz fővárosba. Az Újpápa Expresszen egy ülőhely 49 ezer forintba, kusettben 76 ezer forintba kerül. Madari Gyula tulajdonos-igazgató elmondása szerint irodájuk évente 50-60 belföldi zarándokutat szervez, összesen nagyjából négy-ötezer résztvevővel, külföldi útjaik száma meghaladja a százat, a résztvevőké a 15-18 ezret. A vallási indíttatású utazások megszervezése bonyolultabb feladat egy hagyományos úténál, hiszen például minden helyszínen biztosítani kell misézési lehetőséget. „Igényes emberekről van szó, akiknek fontos a szakrális légkör megteremtése” – fogalmazott Madari Gyula.

Évről évre folyamatosan növekszik a hazai vallási turizmus, a Magyarországon működő közel ezer utazási iroda közül mégis csupán négy-öt foglalkozik hasonló szolgáltatással. A kulturális turizmus és a vallási turizmus alapvetően abban különbözik, hogy az utóbbinál hitbuzgalmi célból keresi fel a hívő a kegyhelyet, templomot, előbbinél pedig művészettörténeti, kultúrtörténeti érdekességként, látványosságként tekinti meg. Az utazási iroda Európa és a világ kegyhelyeire is szervez zarándoklatot Csíksomlyótól a portugáliai Fatimáig. A vallási turizmust is érintette a válság, kevesebben engedhetik meg maguknak a drágább utakat, ennek ellenére az igazán különleges események iránt most is tömeges az érdeklődés.

A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság tavaly 34 új kiemelt turisztikai beruházás támogatásáról döntött, egyértelműen kiemelten kezelték a vallási turizmus igényeit. Az Új Széchenyi Terv keretében a „Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely turisztikai fejlesztése” című kiemelt projekt például több mint 2,45 milliárd forint támogatást kap. Ebből az ígéretek szerint megvalósul a templom és rendház rekonstrukciója, fejlesztik a szabadtéri létesítményeket, többek között a zarándokok felvonulási terét, a szabadtéri miséző helyet és a kegytárgyüzletet, teraszosítják a domboldalt, felújítják a patakmedret és egy új barlangot is kialakítanak a Lourdes-i Szűzanya szobor számára.

Felújítják a zarándokházat, egy 106 fő elhelyezésére alkalmas zarándokszállást építenek, valamint fogadóépületet és fogadóteret alakítanak ki Ferences Galériával, Információs központtal, kegytárgyüzlettel és férfi-női mosdócsoporttal. „A fejlesztéseket követően a meglévő búcsújáróhelyi kiszolgáló infrastruktúra megújulásával és az új látogatóbarát turisztikai funkciók és szolgáltatások kialakításával lehetővé válik a vendég-, illetve zarándokszám növelése, valamint a térségben eltölthető tartózkodási idő is emelkedik” – közölte a NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség. A szegedi, debreceni és pécsi templomfelújítások mellett a pannonhalmi és somogyvári apátság is szép összeget nyert el. A főapátság 1,4 milliárd forintot nyert el, amiből láogatóközpontot alakítanak ki, felújítják a romos állapotban lévő barokk kori épületegyüttest és a csaknem 500 méter hosszúságú pincét. A turisztikai célok szolgálatába állítják az épületeket: szőlészeti-borászati témájú, valamint a szerzetesi gazdálkodást bemutató állandó kiállítást alakítanak ki a hely jellegéhez, adottságaihoz illően, a rendezvényközpont pedig nagyobb létszámú érdeklődőt megmozgató programoknak ad majd helyet a főapátság egyfajta bővítményeként. A kivitelezést a tervek szerint most tavasszal kezdik, az új turisztikai létesítmény 2014 nyarán fogadhatja az első vendégeket.

Együtt dolgozik egyház és kormány

Előteremtették a pénzt a máriapócsi kegyhely fejlesztéséhez is. „Együtt dolgozik az egyház, a kormány, a parlament, a megye, a járás, az önkormányzat és a civil szervezetek. A fejlesztések elsősorban a város lakóit szolgálják, az itt lévő spirituális érték ugyanakkor az egész ország javára válik” – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. A Mária sugara – Közös vallásturisztikai értékek megőrzése és bemutatása című projekt 1,3 millió eurós költségvetéssel gazdálkodhat. A program során Magyarország és Románia vallási-turisztikai örökségeinek részét képező, vagy azok közvetlen környezetében lévő épületeket újítják fel Máriapócson, valamint a romániai Nagykárolyban és Szatmárnémetiben.