Továbbra is nagy biztonsággal állítható, hogy aki gyorsan szeretne meggazdagodni, az valószínűleg messziről elkerüli a turizmus-vendéglátás területét, hiszen hagyományosan ebben a szektorban lehet a legrosszabbul keresni. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken februárban közvetlenül mintegy 26 ezer főt foglalkoztattak a KSH adatai szerint, ami 0,9 százalékkal több az előző év azonos időszakinál. Ez a szám a nyári hónapokban 30 ezer fölé szokott növekedni. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 147 ezer forint körül alakul. A rendszeres havi bruttó átlagkereset pedig még a 140 ezer forintot sem éri el. Ez a sereghajtó pozíciónak felel meg, még a mezőgazdaságban is közel 20 ezer forinttal többet lehet hazavinni. „Hagyományosan nagyon gyenge a bérszínvonal ebben az ágazatban, mert borravalós szakma volt. A szállodák esetében a bérköltség a legnagyobb kiadási tétel, akár a 30-35 százalékot is elérheti” – mondta a Világgazdaságnak Kovács István. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) főtitkára hozzátette: jellemző az atipikus foglalkoztatás, a részmunkaidős foglalkoztatás aránya a szállodákban kategóriánként változó, kölcsönzött munkaerőt lényegében csak a négy-, illetve az ötcsillagos házak foglalkoztatnak, minimális arányban. A Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara legutóbbi felmérése szerint a frissdiplomások többsége tisztában van a realitásokkal: 61 százalék a frissdiplomások nettó átlagkeresetét 100-150 ezer forint között határozta meg. „Jelentős a felsőfokú túlképzés, hiszen országszerte 6-7 helyen is lehet diplomát szerezni” – fogalmazott Kovács István. Az MSZÉSZ adatai szerint 2007-ben az összes foglalkoztatott 8,4 százaléka, 323 ezer fő dolgozott a turizmusban és vendéglátásban. Ez a szám nagyjából most is igaz. Azt is látni kell, hogy a szállodaipar romló jövedelmezősége, s ebből következően nagyon alacsony bérszínvonal miatt, megindult elsősorban a szakmailag képzett, kellő nyelvtudással is rendelkező szakemberek külföldre (Ausztria, Németország) irányuló elvándorlása, ami ugyancsak hozzájárul a szolgáltatások minőségének romlásához. Az Új Széchenyi Tervben a kormány 10 év alatt 1 millió új munkahelyet tervezett létrehozni, amiből a turizmusban és vendéglátásban mintegy 300 ezret. „A foglalkoztatottak száma lassabban növekszik az új szállodák miatti kapacitásbővülésnél, amit az ezzel párhuzamosan zajló folyamatos leépítések okoznak. Összességében kicsit a pozitív felé billen a mérleg” – mondta Kovács István. Leszögezte: nyilvánvaló, hogy amennyiben a turizmus, a hazai szállodaipar teljesítménye nem javul jelentősen – behozva az elmúlt évek lemaradását – nincs esély arra, hogy ezeken a területeteken a kitűzött cél megvalósuljon. Ami a szállodák rezsiköltségeit illeti. Az áram rendszerhasználati díja a kisvállalatoknál 5 százalékkal csökkent, ellenben a középvállalatoktól felfelé 10-12 százalékos emelkedést tapasztaltak az idén. A fővárosban a vízdíj 5-8 százalékkal nőtt, a gázra pedig még nincs adata az MSZÉSZ-nek.
Egyre több szálloda kap csillagot
Újabb 21 szálloda minősítéséről döntött a Hotelstars Nemzeti Szállodai Tanúsító Védjegy Bíráló Bizottsága, ezzel 321-re emelkedett a csillagok használatára jogosult magyar hotelek száma. A testület szerint a csillagot szerzett szállodák átlátható módon adnak biztonságot a vendégnek az elvárható minőség meghatározásában. Az eddig regisztrált 522 szállodából 321-et minősítettek, ez a hazai szállodai kapacitás 45 százalékát fedi le. Most kapott minősítést például a háromcsillagos nyíregyházi Erzsébet szálloda is. A KSH adatai szerint február 28-án hazánkban 841 szálloda közel 50 ezer szobával, és 805 panzió 9 ezer szobával működött.
