Pénzforgalmi bírságok a takarékoknak

Kiemelten figyeli a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a takarékszövetkezeti szektor átalakulását, és az ezen tevékenysége során feltárt, az üzleti tevékenységgel kapcsolatos jogellenesség orvoslására – bírság kiszabásával vagy anélkül – határozati úton igyekszik rávenni a szövetkezeti hitelintézeti szektor tagjait. Mint ismert, az MNB 2016. június 7-én kapta vissza a „fogait”, akkor került vissza a jegybank bankfelügyeleti ellenőrzése alá a teljes takarékszövetkezeti rendszer.

Az elmúlt hetek határozatai után, a múlt hét végén az MNB ismét több intézkedést hozott nyilvánosságra. A felügyelet az ernyőbankot, a Takarékbank Zrt.-t 5,5 millió forintos, a Korona Takarékot pedig ennél is súlyosabb, 9 milliós bírság megfizetésére kötelezte, míg a Centrál Takarék mint a Mátra Takarékszövetkezet jogutódja 3,8 millió forintot fizethet.

Az MNB megállapításai szerint az ernyőbank a pénzforgalmi törvény előírásainak nem megfelelően biztosította a lakossági és mikrovállalkozásnak minősülő ügyfelek számára előírt, ingyenes utólagos tájékoztatási kötelezettséget, és mindkét társaság számára hibául rótta fel, hogy a pénzforgalmi szerződés megkötése előtti tájékoztatást nem egyértelműen és közérthetően valósították meg. A bankkártyás fizetésekkel kapcsolatos visszaéléseknél a Takarékbank és a Korona az MNB megítélése szerint nem megfelelően tájékoztatta az ügyfeleket arról, hogy milyen esetben mentesül ő mint szolgáltató a jóvá nem hagyott fizetési művelettel összefüggésben keletkezett kár alól, de a más devizában zajló ügyletek konverziójánál is tártak fel problémákat. A Centrál Takarék bírságában már az is közrejátszott, hogy a szövetkezet nem intézkedett a jogszabályban előírt 24 órán belül a hibás teljesítés után a jóváírásról, az eredeti állapot helyreállításáról.

A Takarékbank az MNB szerint a lakossági és a mikrovállalati ügyfelekkel megkötött szerződéseiben, a keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatás során az ügyfél által fizetendő valamennyi jutalékról, díjról, költségről és egyéb fizetési kötelezettségről nem nyújtott egyértelmű, közérthető és pontos tájékoztatást.

A közvetítők útján nyújtott bankkártyaszerződések felmondása, megszűnése esetén a bank több esetben nem csak a ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét számolta fel az ügyfeleknek. (A takarékok kártyáit az ernyőbank bocsátja ki, neki van szolgáltatói licence a kártyatársaságokhoz.) A bankszámlaváltás másik oldalán talált kivetnivalót az MNB a Koronánál:

itt azt nehezményezte, hogy a takarék a más szolgáltatótól érkező kérés esetén nem a jogszabályban foglalt módon és határidőben szüntette meg az ügyfelek nála vezetett számláit, illetve azt is felrótta, hogy a pénzintézet nem rendelkezett a számlaváltás folyamatát az ügyfél számára bemutató tájékoztatóval.

Felrótta a Takarékbanknak a felügyelet azt is, hogy a csoportos beszedések kezelése során korlátozta az ügyfél azon jogát, hogy visszatérítést kérjen a nem megfelelő teljesítés esetén, a Centrál Takaréknak pedig az volt a hibája, hogy a nem teljesítésről nem küldött üzenetet a megbízónak.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja