Tragikus állapotba került Ukrajna energiarendszere az orosz támadások miatt

Ukrajna elveszítette erőművei háború előtti kapacitásának több mint felét. Rendszeresek az áramkimaradások, és nem tudható, hogy az előttünk álló télen hogyan oldható meg a villamosenergia-, a hő- és a vízellátás – adott helyzetképet a Kyiv Post.

Az országban március óta több mint kilenc gigawattnyi (GW) energiatermelő kapacitás esett ki az orosz támadások következtében – ezt a lap Katarina Mathernovától az EU ukrajnai nagykövetétől idézte, aki a Financial Timesnak nyilatkozott. E kilenc megawatt a fele annak, amennyire Ukrajna múlt téli energiaellátásához szükség volt. Érzékeltetésül: egyetlen GW elegendő körülbelül 750 ezer amerikai lakás ellátáshoz. Tehát Ukrajna ennek kilencszeresét veszítette három hónap alatt. (Magyarországon a beépített erőművi kapacitás 2022 végén közel 11 GW volt.)

A múlté a háború előtti erőműkapacitás

Ukrajnának a 2022 februári megtámadása előtt 56 GW beépített (névleges) kapacitása volt, és 36 GW tényleges. Az utóbbi a létesítményeknek a gyakorlatban is munkára fogható teljesítménye, míg az előbbibe beleszámítanak

• az inaktívak,
• a javítás,
• vagy karbantartás alattiak is.  

Ukrajna beépített kapacitásának felét a háború kezdete előtt a hőerőművek adták, míg a fennmaradó részét az atomerőművek, a vízerőművek és szivattyús-tározós erőművek, illetve a megújuló energiaforrások, például a szél-, a napenergia és a biomassza. Energiaforrás alapján a Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) szerint a háború kezdete előtt az atomerőművek adták Ukrajna tényleges energiatermelésének 55 százalékát, a többit gáz, olaj és megújuló alapú létesítmények.

Hivatalos adatok alapján Ukrajnának mostanra a beépített kapacitásainak csak az ötöde maradt meg, a háborús károkon túl amiatt, hogy több erőmű orosz ellenőrzés alá került. A Dixi csoport mindössze 20 gigawattra teszi a megmaradt kapacitásokat a május 15-i állapot szerint. Ráadásul ennyi sem áll teljes egészében rendelkezésre például a karbantartások és amiatt, hogy nem egyenletes a vízerőműveket ellátó folyók vízhozama.  

A becslések azonban eltérnek. A lap idéz egy ENSZ-jelentést is, aszerint Ukrajnának már 2023 márciusában is csak 4 GW-nyi tényleges energiatermelő kapacitása volt, bár azóta a tavalyi tél előtt néhány GW-ot visszaállítottak. Ezt támasztja alá, hogy a 2024. júniusi berlini Ukrajna-konferencián Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy Ukrajna téli csúcsfogyasztása 18 GW volt. Az Ukrenergo, az ukrán átviteli szolgáltató vezérigazgatója egy ukrajnai rendezvényen arról számolt be, hogy nyáron általában 40-45 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak, mint télen. 

A lap négy olyan erőművet sorol fel, amelyek 2022 márciusa óta orosz ellenőrzés alá kerültek. Ezek közé tartozik a 6 gigawattos zaporizzsjai atomerőmű is, amely a háború előtt az ukrán áramellátás ötödét adta. Az orosz csapatok 2022. február 24. óta négy másik ukrán erőművet rongáltak vagy semmisítettek meg, és további erőműkárok is keletkeztek.  

A legkisebb rongálódást kell először elhárítani  

Rövid távon természetesen a károk mielőbbi elhárítása a megoldás, de ehhez a munka közben védeni is kell a létesítményeket. Dmitro Szaharuk, a számos ukrajnai erőművet tulajdonló DTEK ukrán energiaipari vállalat ügyvezető igazgatója elmondta, hogy cégének a március 22-e előtti állapot 50 százalékát visszaállítania, azaz 3 GW-t. A Dixi csoport arról tájékoztatta a Kyiv Postot, hogy a vállalatok előbb a kisebb károkat szenvedett erőművek helyreállítására törekszenek, mert az kevesebbe kerül.

Jönnek a kis erőművek  

Egyes kereskedelmi és lakossági felhasználók tartalék generátorokkal vagy erőművekkel enyhíthetik a helyzetet – erről az Ukrenergo vezérigazgatója beszélt egy ukrajnai rendezvényen. Volodimir Kudrickij

• 30-40 ilyen tervet fontolgató céggel beszélt,
• ezek jellemzően kis – 2-3 megawattos – erőművekben gondolkodnak.
• Egy megawattnyi névleges kapacitás három-kilenc hónap alatt telepíthető,
• és egymillió dollárba kerül Daria Orlova, az ExPro villamosenergia-piaci elemzője szerint.  

Az Európából érkező importot a jelenlegi csúcsidős 1,7 GW-ról 2,2 GW-ra lehet növelni, tovább nem a fizikai és logisztikai korlátok miatt. Extra nagy importhoz már távvezetékeket kell építeni, de az azokhoz szükséges engedélyek Európában évekbe, ha nem évtizedekbe kerülnek Volodimir Kudrickij szerint.

Hosszú távra a decentralizálás a megoldás, a bankok segítenek

Dmitro Szaharuk, (DTEK) szerint átlagosan 1 milliárd dollárba kerülne egy GW energiatermelő kapacitás helyreállítása attól függetlenül, hogy milyen energiaforrást használ az erőmű. Az Ukrenergo és a DTEK is egy decentralizált villamosenergia-hálózat kiépítése mellett érvelt, mert az növelné Ukrajna áramtermelő kapacitását és csökkentené az orosz támadások kockázatát. Ám a decentralizált hálózat működéséhez is kiépítéséhez is gázhálózatra, elektromos hálózatra és hőhálózatra van szükség – erre Denisz Szakva, a Dragon Capital vezető elemzője hívta fel a Kyiv Post figyelmét. Ráadásul a kiesett távhőellátás nem pótolhat az egyik napról a másikra.

Májusban a kijevi városi hatóságok bejelentették hat mini hőerőmű építését 20 MW és 324 MW közötti kapacitással, ami összesen 619 megawattot tesz ki. A 27 legnagyobb ukrán bank szándéknyilatkozatban jelezte, hogy kedvezményes hitellel segíti az energetikai projekteket. Összesen 25 millió euróról (27 millió dollárról) van szó, amit legfeljebb 5-7 évre kínálnak. A kamatláb a jegybank irányadó kamatától függ. 2024 júniusában az irányadó ráta 13 százalék volt.