"Elnézést a budapesti dugóért!" - Háború a drogbiznisz ellen

Bár a tanácskozás véget ért, a delegációk távozása miatt még egy ideig érvényben maradtak a biztonsági intézkedések a fővárosban. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár elnézést is kért a budapestiektől a közlekedési dugókért. A forgalmi korlátozások egyébként nem okoztak akkora fennakadást, mint amekkorára a szakemberek számítottak. A szokásos reggeli csúcs után csupán időszakosan voltak kisebb-nagyobb torlódások a városban, leginkább akkor, amikor a delegációk érkeztek.

A védelmi miniszterek tanácskozásán főleg Afganisztánról volt szó. A szövetség úgy döntött, növelik az afganisztáni csapatok telepíthetőségi arányát: 40 százalékáról 50 százalékra emelik azért, hogy „a NATO jobban alkalmazkodhasson a jelenkori kihívásokhoz” – ahogy Jaap de Hoop Scheffer fogalmazott. A főtitkár szerint az afganisztáni missziónak több szállítóhelikopterre van szüksége, ebben a kérdésben azonban néhány biztató felajánláson kívül nem született kézzelfogható eredmény.

Afganisztánban a NATO erősítené a kábítószer-ellenes küzdelmet. A szövetség vezetése alatt működő nemzetközi biztonsági erő az afgán kormány kérésére fellép a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozók és a droggyártás bázisai ellen. A biztonsági erők az afgán hatóságokkal együttműködésben, a műveletben részt vevő országok felhatalmazása alapján küzdhetnek a drogkereskedők ellen.

A NATO afganisztáni szerepvállalásának természetesen magyar vonatkozása is van. Magyar újjáépítési csoport tartózkodik Baglán tartományban, de azt nem érinti a kábítószer-kereskedelem elleni fellépés, mivel az országnak ez a része nem tartozik azok közé a tartományok közé, ahol szükség van erre a műveletre. Szekeres Imre honvédelmi miniszter elmondta: hazánk nem is rendelkezik olyan katonai erőkkel Afganisztánban, amelyekkel részt tudna venni ebben a feladatban.
Az ázsiai országban közben a háború földrajzilag is egyre kiterjedtebb, az ellenség is egyre felkészültebb s jobban felszerelt, és egyre több támadást hajt végre.

A NATO-tanácskozáson tartózkodó afgán védelmi miniszter a távirati irodának adott interjújában elmondta: még több katonára és még több pénzre lenne szükség Afganisztánban. „Az iraki vagy a boszniai szövetséges csapatokhoz képest ugyanis még mindig kevés katona állomásozik nálunk” – így Rahim Vardak. A miniszter arról is beszélt, hogy öt-tíz éven belül mindenképpen átvehetik az irányítást a nemzeti erők Afganisztánban. „Az afgánok évezredeken át megvédték az országot minden hódító ellen, három évtizedes háború után azonban elvesztettük ezt a képességet. Jobban képzett és ütőképesebb nemzeti erőre van szükség Afganisztánban. Ezért született meg a döntés Kabulban arról, hogy több mint 130 ezerre növeljék a nemzeti hadsereg létszámát” – tette hozzá.

3 perces interjú Tálas Péter biztonságpolitikai szakértővel

– A NATO szóvivője azt mondta, nincs szó arról, hogy változtatnának Afganisztánnal kapcsolatos stratégiájukon.
– Afganisztánról vita van a szövetségben. Több katona kellene az országba, mert a tálibok egyre több helyen vannak jelen, meg kell fontolni egyes tálib csoportokkal a tárgyalást. Kérdés az is, Pakisztán hogy lép fel a tálibokkal szemben. Végül pedig nehéz úgy beszélni Afganisztánról, hogy nem tudjuk, ki lesz az Egyesült Államok elnöke.

– Az orosz–grúz konfliktus és a NATO védelmi minisztereinek találkozója után gyorsulhat, vagy lassulhat a kaukázusi állam csatlakozása?
– Ebben a kérdésben megosztott a NATO. Az Egyesült Államok támogatná a Grúzia tagságát előkészítő folyamatot, de számos tagállamnak fenntartásai vannak, mondván rossz üzenete lenne Oroszország felé.

– Ilyen helyzetben milyen forgatókönyvek jöhetnek szóba?
– A Szaakasvili vezette Grúzia várhatóan nem kap meghívást a tagságot előkészítő folyamathoz. Nyilván a NATO vezetői bíztató nyilatkozatokat tesznek, és Grúzia NATO-hoz közeledését szorgalmazzák.