„Őszintén szólva kicsit meglepett és bizonytalan vagyok” – kezdi Török Gábor bejegyzését. „A Fidesz-KDNP közös siófoki frakcióüléséről olyan hírek özönlenek, amelyekre ezen politikai csoportosulással kapcsolatban hirtelen nem is tudom, hogy mikor volt utoljára példa. A KDNP megzsarolta a Fideszt, Kósa Lajos határozottan bírálta a kormány terveit, Pokorni Zoltán keményen ütközött Hoffmann Rózsával, és végül Lázár János – miközben bejelentette, hogy a jövőben saját autóját fogja vezetni – olyan önkritikus mondatot mondott a sajtótájékoztatóján, ami általában még egy fideszlight közszereplőtől is meglepne: a Fidesz ezekben az ügyekben csak azt kapja, amit korábban maga adott a szocialistáknak. Mi van itt, kérem?” – teszi fel a kérdést a politikai elemző.
„Valódi meglepetés, hogy ezekről a belső konfliktusokról most olyan dózisban jönnek a hírek, amelyekre korábban csak a szocialisták egy-egy szinte élőben közvetített „zárt” ülése kapcsán volt példa. A nyilvánosság ezúttal olyan dolgokat tudhatott meg, amelyeket a Fidesz régebben mindig elrejtett, gondosan ápolva az egységes, fegyelmezett politikai erő képét” – állítja a politikai elemző.
Török Gábor szerint tisztán logikai úton három válasz adható a mi történt most kérdésére.:
1. A legkézenfekvőbb verzió szerint mára olyan súlyossá váltak a belső konfliktusok, hogy lehetetlen ezeket a színfalak mögött tartani. A kormányoldalon megszűnt az a belső bizalmi háló, ami korábban megakadályozta a kiszivárogtatást, a sajtó célzatos tájékoztatását, s most már számítani kell arra, hogy – miként az MSZP-nél sokszor láttuk – az egyes erőcsoportok ezt az eszközt is igénybe veszik politikai céljaik elérése érdekében.
2. Elméletileg az sem elképzelhetetlen persze, hogy semmi érdemi változás nem történt, egyszerűen ez csak egy kivételes alkalom volt, amikor az újságírók valamilyen ok miatt ügyesebben tudták megdolgozni a képviselőket, és ezért a nyilvánosság a megszokottnál jobban beleláthatott a pártügyekbe. Jelentősen rontja ennek az érvnek az erejét, hogy az első fátylat éppen az a távirati iroda lebbentette fel, amely esetében ilyen véletlen "erősödés" nem tűnik túlzottan valószerűnek.
3. Az ördögi tervek rajongói ezen a nyomvonalon haladva könnyen eljuthatnak egy harmadik lehetőséghez is: nem az ellentétek növekedtek és nem is a sajtó volt élelmesebb, hanem egyszerűen a Fidesz érdekei diktálták azt, hogy kivételesen sebezhetőbbnek és önmarcangolóbbnak mutassa magát a kormányoldal. Hogy miért lenne erre szükség? Esetleg azért, mert egy legújabb felmérés már közel 800 ezer választó elvesztését mutatja a kormányzás első kilenc hónapjában (a teljes népességben tavaly májusban 42 százalékon állt, most 31-en van a Fidesz a Szondánál), és esetleg úgy ítélhetik meg a stratégák, hogy - a kiadáscsökkentő intézkedések bejelentésével súlyosbítva - további kockázatai lehetnek annak, ha a kormány magányosan áll neki az alkotmányozásnak. A vívódó, belülről megosztott Fidesz-KDNP képe ebben a megközelítésben akár csali is lehet, egy olyan horogra akasztva, amelyet bekapva az ellenzéki pártok érdemi munkának láthatják az alkotmányozást, és becsalogathatóvá válnak a parlamenti munkába – fejezi be blogbejegyzését az elemző.
Csökkent a Fidesz támogatottsága
Fidesz támogatottsága három százalékpontnyit csökkent, az összes választókorú körében 31 százalékon áll a kormánypárt, ami a választások óta a leggyengébb eredmény – írja a Népszabadság. Az MSZP támogatottsága viszonylag stabil, ezúttal a népesség 12 százaléka áll mögötte. A Fidesz támogatói köre 2,5 milliós, a szocialistáké egymilliós – így foglalható össze az Ipsos február elején végzett közvélemény-kutatása.
A Fidesz és az MSZP híveinek eltökéltsége februárban közelebb került egymáshoz – az ellenzéki párt támogatói aktívabbak mint december–januárban, de még mindig visszafogottabbak mint a kormánypártiak. A biztos pártválasztói körben is mérséklődött a különbség: a januári 65-17 százalékos Fidesz–MSZP-arány 60-20-ra változott az Ipsos felmérése alapján.
Az őszi hónapokban lévő mélypontról elmozdult a Jobbik és az LMP. A nemzeti radikális párt a választópolgárok hét, az ökopárt négy százalékát vonzza (előbbi csaknem hatszázezer, utóbbi bő háromszázezer embert).
Megszűnik az áramtámogatási rendszer
Az áramtámogatási rendszerről beszélt Lázár János a déli sajtótájékoztatón; azt a kérdést tette fel: Miért drágább nálunk az áram, miért fizetünk mi négy forinttal többet 4 kilowattóránként mint a régiós országok? A frakció kérésére a kormány ma megkezdi KÁT-felülvizsgálatát, hogy megvédje az embereket a magasabb áramártól.
Orbán Viktor miniszterelnök három héten belül újra tájékoztatja a frakciót, ám a cél egyértelmű: megszüntetni a KÁT-rendszert, ami Lázár szerint becstelen, áttekinthetetlen, rossz, és a korrupció melegágya; és megakadályozni a távhő árának emelkedését.
Lázár elbúcsúzott az Auditól
Két héten belül leadja Audi S8-as luxusautóját Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és nem tart igényt szolgálati autóra.
„Fontos, hogy nőjön a közéleti szereplők iránti bizalom” – indokolta döntését. Hozzátette azonban: van olyan politikus is, aki nem csak lop, csal és hazudik, hanem dolgozik is. „A társadalom számára elfogadhatóvá kellene tenni a politikus munkájának ellentételezését, és hogy normális munkaeszközöket biztosítanak számukra. A Fidesz ugyanazt kapja, amit ő adott a szocialistáknak” – fogalmazott Lázár János.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.