Bunda, száműzés, csúszó fizetés
A megkérdezett 384 magyarországi játékos 22 százaléka jelezte, csúszik a fizetése. Ez a térségben is kiemelkedő adatnak számít. Több mint 81 százalékuk három hónapon belüli, 12 százalékuk egy éven túli tartozásról számolt be. A prémiumok kifizetése a játékosok 29,5 százalékánál késik. A labdarúgók közel harmadát szerződés nélkül alkalmazták a klubjánál. Akiknek van szerződése, azok közül az alapbéren felüli „prémium” pontos öszszegének 87,7 százalékuknál nincs írásos nyoma.
A magyarországi játékosok negyedével már megtörtént, hogy a klubok nem engedik a csapattal edzeni őket. A legtöbb esetben így akarják őket arra kényszeríteni, hogy a klub számára kedvezőbb szerződést kössenek.
A jelenlegi bundabotrány ellenére a felmérést kitöltő játékosok közül mindössze heten jelezték (1,9 százalék), hogy fogadási csalásra akarták rávenni őket. Bundameccsről pedig csak 13-nak (3,6 százalék) volt tudomása, egyikük azonban példákat is felsorolt.
„A legfontosabb, hogy Magyarországon olyan hátteret teremtsünk, amely megfelelő szabályzókkal és biztonsági intézkedésekkel hathatós védelmet nyújt a hivatásos labdarúgók számára – mondta lapunknak a Fekete könyv kapcsán a Hivatásos Labdarúgók Szervezetének (HLSZ) főtitkára. Horváth Gábor szerint ennek kiindulási pontja, hogy a játékosok időben megkapják a szerződésben rögzített fizetésüket. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) nyitott a problémák megoldására, a héten is folytatnak egyeztetéseket a szövetséggel és az NB I-es klubok tulajdonosaival. A HLSZ évekkel ezelőtt már létrehozott egy bérgarancia-alapot (hárommillió forinttal), hogy az átmenetileg megszoruló klubok játékosai az anyagi helyzet rendeződéséig ne maradjanak havi jövedelem nélkül. Az alap azonban csak úgy működhet, ha a szezon előtt megállapodásra jutnak a szövetséggel és a bajnoki mezőny tagjaival, hogy a klubok garanciát vállaljanak az így folyósított összegek visszafizetésére. Szeretnének létrehozni egy vitarendezési bizottságot is, melynek már nem az MLSZ jelölné ki a tagjait, hanem a vitás felek. Horváth fontosnak tartja a munkaszerződések helyzetének rendezését is, erre kidolgoztak egy kollektívszerződés-tervezetet, amelyről az MLSZ-szel már évek óta tárgyalnak. A másfél évvel ezelőtti jogszabályváltozások kedvező hatással vannak, a klubok ugyanis már ekhós szerződéssel foglalkoztatják a labdarúgókat a korábbi kettős kontraktusok helyett. A főtitkár szerint a tiszta jogviszony a klubok érdeke is, hiszen adókedvezményeket vehetnek igénybe, kiszámíthatóvá válik a gazdálkodásuk. A játékosok így jogbiztonság keretei között dolgozhatnak, a szövetség pedig rendezett körülmények között bonyolíthatja le a bajnokságot.
A magyarországi problémák ellenére Kelet-, Közép-, és Dél-Európa többi országában általában rosszabb a játékosok helyzete. Az érintett régiókban a fizetések csúszása miatt – ez a futballisták 41 százalékát érinti – a játékosokat sokkal könnyebb rávenni a fogadási csalásokra és a bundázásra. Montenegróban a futballisták 94, Görögországban 67,5 százaléka nem kapja meg időben a pénzét. A labdarúgók 5,5 százaléka fél évnél tovább hiába várt a pénzére, 2,2 százalékuk pedig egy évnél is többet. Az állandósult elmaradások legfőbb oka, hogy a kluboknak nincs pénzük, a labdarúgók – szerződésben rögzített – járandósága nagyságrendekkel meghaladja azt az összeget, amelyet az érintettek kitermelnek a csapatnak. Minden hatodik játékos megtapasztalta már, hogy nem engedik a csapattal együtt edzeni. Volt olyan eset, hogy az orosz télben, –20 fokban kellett rendszeresen a játékosnak a stadion körül futnia.
Nyomás a szervezett bűnözés részéről
A kutatás szerint a kelet-európai labdarúgókra nagy nyomás helyeződik a szervezett bűnözői csoportok részéről. A megkeresett labdarúgók 55 százalékának rendszeresen késik a fizetése. A játékosok közel egynegyede tud arról, hogy a saját bajnokságukban előfordulnak bundameccsek, Oroszországban ez arány 43,5 százalék. A labdarúgók 11,9 százalékát már megkeresték azzal, hogy egy mérkőzésen előre megbeszélt eredmény szülessen. Kazahsztánban a futballisták 34,3, Görögországban 30,3 százalékát környékezték már meg csalók.A szerb Boban Dmitrović szerint, aki a Borac Čačak játékosa volt, a fogadási csalás és a bunda mindennapos jelenség Szerbiában. A klubok előre megbeszélik az eredményt, és a bírók is tudnak a megállapodásokról, sőt, még a szövetséget is értesítik.
Éber Sándor Nyomás a szervezett bűnözés részéről A kutatás szerint a kelet-európai labdarúgókra nagy nyomás helyeződik a szervezett bűnözői csoportok részéről. A megkeresett labdarúgók 55 százalékának rendszeresen késik a fizetése. A játékosok közel egynegyede tud arról, hogy a saját bajnokságukban előfordulnak bundameccsek, Oroszországban ez arány 43,5 százalék. A labdarúgók 11,9 százalékát már megkeresték azzal, hogy egy mérkőzésen előre megbeszélt eredmény szülessen. Kazahsztánban a futballisták 34,3, Görögországban 30,3 százalékát környékezték már meg csalók.A szerb Boban Dmitrović szerint, aki a Borac Čačak játékosa volt, a fogadási csalás és a bunda mindennapos jelenség Szerbiában. A klubok előre megbeszélik az eredményt, és a bírók is tudnak a megállapodásokról, sőt, még a szövetséget is értesítik. Fenyegetés fegyverrel A válaszadók 9,6 százaléka a kelet-közép-európai térségben szembesült már rasszizmussal vagy egyéb diszkriminációval, ennek jórészt (65,3 százalék) a közönség volt az oka. Minden kilencedik játékos – Görögországban majdnem minden harmadik – volt már szenvedő alanya erőszakos megnyilvánulásnak, amelynek okozói legtöbbször a szurkolók (55,8 százalék) voltak, de a klub vezetősége (13,3) és az edző (8,3) is bántalmaz futballistákat. Volt olyan játékos, akit végtagjainak eltörésével vagy fegyverrel fenyegettek meg, és fizikailag bántalmaztak, hogy a klub számára kedvezőbb szerződést kössön.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.