Parlament: módosították a költségvetést, milliárdos átcsoportosítások

Több tízmilliárd forintot érintő módosításokról döntött ma a parlament a jövő évi büdzsé kapcsán. A javaslatok közül – amelyeket szinte mind a költségvetési bizottság jegyzett – a legnagyobb mértékű az önkormányzatokat érinti. Az eredetileg tervezett 4 milliárd helyett még 60 milliárdot szánnak a települési önkormányzatok adósságkonszolidációjának állami támogatására. Az indoklás szerint a jövő évi mintegy 420 milliárdos konszolidáció során – a 2013. évi konszolidációhoz hasonlóan – az átvállalásra kerülő ügyletek számának csökkentése érdekében egyes, kisebb összegű ügyletek konszolidációját az állam előtörlesztésével valósítja meg.

Az önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat 84,7 milliárdos keretét 14 milliárddal növelnék. A többletet a budapesti közlekedésnek adnák, amelyre eredetileg 10 milliárdot szántak. Ennek forrását a 3000 milliárdosra tervezett áfabevételek növekedéséből fedeznék. A Költségvetési Tanács és más elemzők is úgy látják azonban, hogy a bevételeknél túlzott elvárások vannak például az áfa kapcsán.

Az önkormányzatok egyes feladataitól, így például közneveléstől (235 millió forint), szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatoktól (442 millió) és a települések által felhasználható központosított előirányzatokból (500 millió) csoportosítanának át az emberi erőforrás tárcához (Emmi). Erre egyes intézmények állami átvétele miatt van szükség, míg félmilliárdot az óvodai Integrált Pedagógiai Rendszer költségeire használnák fel. Az önkormányzati tűzoltóságok támogatását 1,8 milliárdról még 200 millió forinttal kiegészítenék.

A rendőrség 240 milliárdos kerete még 792 millióval bővül, az összeget a NAV-tól csoportosítják át átkerült feladatok miatt.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. közútkezelői feladatokat vesz át az Állami Autópálya Kezelő Zrt-től (ÁAK), ezért 10 milliárd forinttal megemelik a tőkéjét, ugyanennyit vonnak ki az ÁAK-ból. A kiemelt sportágak fejlesztésének 10,9 milliárdos támogatását 1,5 milliárd forinttal megnövelik.

A közigazgatási és igazságügyi tárca a fővárosi, megyei és kormányhivatalok működésére tervezett 119,5 milliárdos keretét 1,2 milliárddal növelik a forrásokat az Emmitől elvonva szervezeti változások miatt. Az átcsoportosítást a megyei önkormányzat hivatala által feladatai ellátásához használt, jelenleg állami tulajdonba tartozó ingatlanok üzemeltetésében bekövetkezett szervezeti változásokkal indokolják. A forrást az Emmitől vonják el, például 581,3 milliót a szociális és gyermekvédelmi intézményektől, vagy például 649 milliót a köznevelési feladatellátás és irányítás intézményei fejezetsorból irányítanának át.

A csepeli hidak felújítására 500 millió juttatnak, míg a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettséget ekkora összeggel csökkentik jövőre 17,6 milliárd forintra. Egy félmilliárdos keretet hoznak létre 2014-ben zsebszerződések feltárására és megakadályozására.

Az ezért dolgozó ügyvédek óradíját 3000 forintról 4000-re emelik. A bíróságok működésre 74,566 milliárd helyett 460 millióval, az ügyészségek 36,851 milliárd helyett 12,5 millióval kapnak többet. a közigazgatási tárca jogi segítségnyújtásra tervezett összegét 115 millióról 182 millióra emelik.

Az Emmi fejezetében a fővárosi Operaház javára 550 milliót csoportosítottak át az önkormányzatok kulturális támogatásából.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a közgyűjteményekre a tervezett 11,8 milliárdhoz képest összesen 600 millió forinttal kap többet, míg a művészeti intézmények 200 millióval az eredetileg tervezett 2,9 milliárdhoz képest. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán belül a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatását 32 millió forinttal 80 millió forintra emelhetik. Az Emmihez tartozó Határtalanul programra adnának 1,5 milliárdot, ezzel szemben a Bethlen Gábor alapítvány támogatását 465,3 millió forinttal csökkentik. A nemzetpolitikai tevékenységre tervezett 4,1 milliárd forintot több tétellel is növelik. A diaszporában élő magyarságért tevékenykedő Körösi Csoma Sándor Programra még 953,2 millió forintot szánnának. A Magyar Nemzeti Tanács még 365 milliót kap. Az Emmi fejezetében a fővárosi Operaház javára 550 milliót csoportosítottak át az önkormányzatok kulturális támogatásából.

A csepeli hidak felújítására 500 millió juttatnak, míg a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettséget ekkora összeggel csökkentik jövőre 17,6 milliárd forintra. Az 1,415 milliárdos tanyafejlesztési program még 250 millió forinttal kap többet, például energiaellátásuk javítására. A korábban hulladékhasznosítóként használt 54,4 hektáros Cséry-telep rekultivációjára 100 millió forintot terveznek.

A Balaton fejlesztésére 200 milliót csoportosítanak át a területfejlesztési célelőirányzat 1,1 milliárdos keretéből. A magyar-indiai közös kkv alapra 22,6 millió forintot a Kárpát Régió Üzleti Hálózat üzemeltetésétől csoportosítanak át. a külképviseletek plusz 18 millióhoz jutnak, amit a mintegy fele-fele arányban a gazdasági, illetve a fejlesztési tárcától vonnak el.

A különböző fogyatékos szervezeteknek (többek között siketek, értelmi fogyatékosok, vakok, mozgáskorlátozottak, szervátültetettek, autisták) nyújtatott támogatást együttesen mintegy 36,9 millió forinttal növelik meg az eredeti tervezethez képest. Ez az egyes szervezeteknek mintegy 5 százalékkal növeli az éves támogatását. A közlekedési ágazat programban így az UD rendszereknek működtetés és az ehhez kapcsolódó feladatok 10 milliárd helyett 996,3 millió kapnak.

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat munkája a foglalkoztathatósági vizsgálat intézésével bővül, ezért erre 25 millió plusz forrást szánnak, amit a nemzetgazdasági tárca büdzséjéből vonnak el. Az Erzsébet-programot kezelő alapítványhoz kerül a zánkai ifjúsági komplexum, így az Emmitől 150 milliót csoportosítanak át a KIM-hez.

A fent felsorolt módosítások többségének forrását (ahol ezt külön nem említettük meg) a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló 120 milliárdos tartalék 113 milliárd forintra való csökkentésével érnék el. Így a tartalék a kiadási főösszeg 0,67 százaléka lesz, ami még belefér a törvényes 0,5 és 2 százalék közötti határba. Nyikos József a költségvetési bizottság elnöke lapunknak elmondta: a tervezett módosítások nem fogják jelentősen növelni az államháztartási hiányt, a költségvetési számok sincsenek még kőbe vésve. Szerinte az adósságkonszolidációra tervezett 60 milliárd az államháztartás két nagy alrendszere között mozog, mivel amennyivel csökken a hiány, annyival javul a pozíciója az önkormányzatoknak.

A költségvetési bizottság módosításain kívül megszavazták a sport és turisztikai bizottság kezdeményezését is: az eredetileg 9,99 milliárdos turisztikai előirányzat keretét 4,25 milliárddal emelnék. Ehhez a MEHIB Zrt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettséget 750 millióval, míg a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettséget 2 milliárddal emelnék. Ezenkívül az MNV Zrt. ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásaira 1,5 milliárddal kevesebbet adnak. Az MNV Zrt. ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásaira 1,5 milliárddal kevesebbet adnak. A testület kezdeményezte, hogy a tartalékok terhére 400 milliót kapjanak a települések sportcélokra.

Az oktatási bizottság a magánintézmények kollégiumait az egyházakhoz és a nemzetiségekhez hasonló mértékű támogatásában részesítené. Ezért a közoktatás 155,4 milliárdos fejezetét még 480 millió forinttal növelnék, úgy hogy az állami vagyonnal kapcsolatos bevételektől várnának ekkora többletet.

A kormány inspirálta a bizottságot
„A mintegy 800 módosító indítvány mintegy 1700 ajánlási pontot jelentett összesen, ezeket a javaslatokat a kormány eredetileg mind elutasította” – nyilatkozta lapunknak a parlament költségvetési bizottságának elnöke. Nyikos József elmondta: ezekről nem egyesével szavaztak (bár korában ez is előfordult), hanem frakciók szerint. A legtöbb indítványt, a mintegy 800 felét az MSZP nyújtotta be. Benyújtottak még mintegy 150 kapcsolódó módosítót is, melyeknek már lezajlott a bizottsági vitája. Nyikos elmondta, hogy a költségvetési bizottság által benyújtott módosítókat a kormány inspirálta, így ezeket meg fogják szavazni a parlamentben.

A fő számokról holnap délelőtt szavaznak - erre eredetileg ma este került volna sor, néhány órával azután, hogy a módosítókról döntenek. A kettő közt kell átnéznie az illetékes bizottságnak, nem fogadtak-e el egymásnak ellentmondó módosítókat, most ezzel nem váratják meg a többi képviselőt.

Folytattak-e belső vizsgálatot amiatt, hogy a Földmérési és Távérzékelési Intézet irodáját miért 30 millióból újították fel - interpellált a jobbikos Szilágyi György. Budai Gyula nem kívánta kommentálni a hírt, amíg az ügyészség végzi a vizsgálatot.

A bölcsődeépítésre szánt EU-s források útjáról készült interpellációval Ertsey Katalin. Az LMP-s képviselő fel nem épült bölcsődéket sorolt fel - Soltész Miklós államtitkár hosszasan sorolta ezután a számokat, hány férőhely jön létre az óvodákban és bölcsődékben.

Az MSZP-s Harangozó Gábor Kanyuk Attila tiszaújvárosi fideszes politikus földügyeiről interpellált: azt kérdezte: hogy lehet, hogy jogtalanul jutott földhöz a politikus, aki Budai Gyula unokaöccsékek apósa, valamint Tállai András után a borsodi földpályázatok egyik legnagyobb nyertese lett. Bitay Márton Örs államtitkár szerint természetes az, hogy egy képviselő ismer nyertes pályázókat, mint mondta, politikai hisztériakeltés zajlik.

Ma este szavaztak volna a zsebszerződések elleni törvényről is, amelyet egyszer már elfogadtak, Áder János visszaküldte, majd az első újraírt változatot múlt héten levette a napirendről a kormánytöbbség. Ezúttal azonban újra levették a szavazások sorából.

Elfogadhatják az NMHH 2012-es működéséről, valamint a kisebbségek helyzetéről szóló beszámolókat. Döntenek az ingatlan-nyilvántartásról, valamint a civil szervezetek működéséről szóló törvényekről is, valamint a szociális törvényeket is átírták. Este kezdődött meg az általános vita a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról, amire a napirendi ajánlás 10 órás időkeretet szabott. Vagyis ha kihasználják a felszólalásokra szánt összes időt, akkor akár hajnal 5-ig is eltarthat a mai ülés.

Ezermilliárdok tűnnek el?

Ezermilliárdok tűnnek el az államkasszából, a képviselőtársak pedig csak lapítanak - mondta a Parlamentben napirend előtt Szél Bernadett. Az LMP-s képviselő a NAV körüli botrányok kapcsán arról beszélt: nem csak a Fidesz, az MSZP is sáros abban, hogy nem állhat fel vizsgálóbizottság. Cséfalvay Zoltán államtitkár úgy reagált: a NAV lefolytatta a vizsgálatot, kiderült, hogy nincs szabálytalanság. A három nap erre kevésnek tűnhet, de a számítástechnika van annyira fejlett. (A botrányt kirobbantó egykori adóellenőr, Horváth András hétvégi interjúnkban erről azt mondta: nem láthatta, mi történt, de ennyire rövid idő csak felületesebb előellenőrzésre lehet elég.)

Vona Gábor (Jobbik) azt mondta napirend előtt: a földmoratóriumot meg kell hosszabbítani, a bolgár példát követve. Budai Gyula azzal válaszolt: Vona csúsztatott, mert Bulgária csak 2014-ig kapott moratóriumot a 2007-es EU-csatlakozásukkor. A cél szerinte a spekulációt ellehetetleníteni, ebben pedig jól állunk.

A magyarok 70 százaléka veszít az egykulcsos adóval - mondta Mesterházy Attila. Az MSZP frakcióvezetője szerint a családi adókedvezményt is csak egy kisebb kör képes igénybe venni, és az adórendszerünk nem ösztönzi a belső fogyasztást. Cséfalvay válaszában arról beszélt, hogy a mostani kormány alatt mindenkinek adóznia kell, az MSZP pedig a maga kormányzása idején nem valósította meg az igazi közteherviselést. Erre a napirend előttire reagált Harrach Péter (KDNP) is, szerinte az egykulcsos adó valójában családbarát - persze ő arról is beszélt, hogy sajnos vannak Magyarországon olyan pártok, amelyeknek a célja a választásokon a hatalom megszerzése. Rétvári Bence egy régi állatmesével erre skorpióhoz hasonlította a magyar baloldalt.

Folytattak-e belső vizsgálatot amiatt, hogy a Földmérési és Távérzékelési Intézet irodáját miért 30 millióból újították fel - interpellált a jobbikos Szilágyi György. Budai Gyula nem kívánta kommentálni a hírt, amíg az ügyészség végzi a vizsgálatot.

A bölcsődeépítésre szánt EU-s források útjáról készült interpellációval Ertsey Katalin. Az LMP-s képviselő fel nem épült bölcsődéket sorolt fel - Soltész Miklós államtitkár hosszasan sorolta ezután a számokat, hány férőhely jön létre az óvodákban és bölcsődékben.

Az MSZP-s Harangozó Gábor Kanyuk Attila tiszaújvárosi fideszes politikus földügyeiről interpellált: azt kérdezte: hogy lehet, hogy jogtalanul jutott földhöz a politikus, aki Budai Gyula unokaöccsékek apósa, valamint Tállai András után a borsodi földpályázatok egyik legnagyobb nyertese lett. Bitay Márton Örs államtitkár szerint természetes az, hogy egy képviselő ismer nyertes pályázókat, mint mondta, politikai hisztériakeltés zajlik. -->