Kongatják a vészharangot: Olaszország hagyja elúszni az uniós forrásokat

Giorgia Meloni miniszterelnök kormánya valószínűleg nem fog hozzáférni az Európai Unió helyreállítási alapjának az Olaszországra eső részének mintegy feléhez, mivel a bürokrácia, az infláció és más gazdasági problémák lelassítják a belföldi projekteket – írta a Bloomberg.

Róma valószínűleg megkapja a negyedik, 16,5 milliárd eurós részletet az uniós helyreállítási alapjából, azonban már az ehhez szükséges projektekben is lehetnek késések. Ezen túlmenően azonban egyre nehezebbé fog válni a célok teljesítése, és a szükséges reformok üteme is lassult.

Így az Európai Unió a negyedik részlettel együtt csak 101,9 milliárdot, azaz a rendelkezésre álló összegnek csak az 52 százalékát fizetné ki az olasz államnak.

Meloni kormánya azonban súlyos kihívásokkal néz szembe, hiszen a második világháború utáni olasz újjáépítés óta a legnagyobb segélyprogramot próbálja felhasználni a gyenge növekedés fellendítésére. Az uniós pénzekből itt a legfontosabb területeket finanszírozzák, többek között az infrastrukturális fejlesztéseket, az oktatást, a digitalizációt és a zöld energia használatát.

A magas hitelfelvételi költségek és az alacsony növekedés azonban megnehezíti, hogy Róma az óriási adósságállománya további növelése nélkül indítson el beruházásokat.

A befektetők sem bíznak Olaszországban

Az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága jelenleg a Moody’s hitelminősítői felülvizsgálata alatt áll, mivel a helyreállítási alapok kifizetéseivel kapcsolatban befektetői oldalról is komoly kritikák érték a kormányt. S bár eddig minden jelentés megerősítette az olaszok besorolását, a kormány számára súlyos kockázatot jelent, ha a jelenlegi helyzetben mégis leminősítenék az országot.

Raffaele Fitto uniós ügyekért felelős miniszter már korábban is figyelmeztetett, hogy Olaszország nem lesz képes az uniós források felszabadításához szükséges projektek egy részét a 2026-os határidőig befejezni – szerencsére eddig sikeresen újratárgyaltak néhány feltételt, és Brüsszel engedett némi mozgásteret, de csak eseti alapon.

A kormány azonban a múlt hónapban közölte, hogy folyamatban van a negyedik és az ötödik részletre vonatkozó célkitűzések teljesítése, valamint az EU-val folytatott tárgyalások, hogy ezeket tovább módosítsák.

A beruházásoknál behúzta a kéziféket a bürokrácia

Az olaszok számára azonban továbbra is súlyos problémát fog jelenteni, hogy a fennakadások jelentős részéért a bürokrácia és annak hiányosságai felelnek. A kisebb városokban és a kevésbé gazdag régiókban nincs elegendő technikai személyzet a papírmunka elvégzéséhez és a pályázati eljárás lebonyolításához, a helyi engedélyek megszerzésének nehézkessége pedig sok projekt kényszerű leállásához vezet, a késések a költségek növekedését eredményezik, örök fejfájást okozva a kivitelezőknek.

Meloninak egy olyan gazdaság problémáit kellene kezelnie, amely az Olasz Nemzeti Bank szerint idén mindössze 0,7 százalékkal fog növekedni, miközben az adósság a GDP 140 százalékát teheti ki. Mi több, a kormánynak eközben a választóknak tett ígéreteit is be kell tartania, amelyek adócsökkentéseket és bőkezű támogatásokat, valamint a költségvetési hiány csökkentését is tartalmazzák.

Ez az egyensúlyozás valószínűleg még bonyolultabbá válik, mivel az EU költségvetési szabályai jövőre visszatérnek, és az országokat arra kényszerítik, hogy még szorosabbra fogják a pénzügyeiket.