Ész nélkül költekezik és egyre gyorsabban eladósodik az egész világ
A világ teljes államadóssága az idén először várhatóan meghaladja a 100 ezermilliárd dollárt, és gyorsabban nőhet az előrejelzettnél, mert a politikai hangulat a magasabb kiadásoknak kedvez, a lassú növekedés pedig felerősíti a hitelfelvételi igényeket és költségeket – közölte kedden a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Az IMF Fiscal Monitor című jelentése szerint a globális államadósság 2024 végére eléri a globális bruttó hazai termék 93 százalékát, 2030-ra pedig megközelíti a 100 százalékot –
ez meghaladná a koronavírus-járvány során elért 99 százalékos csúcsot,
és 10 százalékponttal magasabb lenne a pandémia előtti utolsó teljes évhez, 2019-hez képest is, mielőtt a világjárvány felpörgette a kormányzati kiadásokat.
Ész nélkül költekezik az Egyesült Államok
Az IMF és a Világbank washingtoni éves ülései előtt egy héttel közzétett jelentés szerint azonban a jövőbeli adósságszintek jóval magasabbak is lehetnek, többek között a világ legnagyobb gazdaságának, az Egyesült Államoknak a nagyobb költekezési vágya miatt.
Az amerikai államadósság meghaladja a 35 ezermilliárd dollárt, ami fejenként 105 880 dollárt jelent, és a GDP 122,3 százaléka. A hiteltörlesztés viszi el a szövetségi kiadások 14 százalékát, a költségvetési hiány pedig folyamatosan nő, a Kongresszusi Költségvetési Hivatal szerint a 2024-es pénzügyi évben elérte az 1800 milliárd dollárt, ami a GDP 6,5 százaléka. (Egy dollár 368 forint.)
Az IMF aggódik a két amerikai elnökjelölt kampányígéretei miatt is, mert jócskán megnyomnák a deficitet . Donald Trump tervezett adócsökkentései tíz év alatt 7500 milliárd dollár új adósság felvételével járnának a fiskális kérdésekkel foglalkozó, pártfüggetlen Committee for a Responsible Federal Budget (CRFB) becslései szerint. Ez a kétszerese annak az összegnek, amit Kamala Harris terveinek a megvalósítása igényelne.
Világszerte nő a kiadási nyomás
A költségvetési politika bizonytalansága nőtt, a zöldátmenet, a népesség elöregedése, a biztonsági aggályok és a régóta fennálló fejlesztési kihívások kezelésére irányuló kiadási nyomás növekszik
– idézte a Reuters a jelentést.
Tovább növelheti az adósságot a gyenge gazdasági növekedés, a szigorúbb finanszírozási feltételek és a nagyobb költségvetési és monetáris politikai bizonytalanság a fontos gazdaságokban, például az Egyesült Államokban és Kínában. Az adósságválság küszöbén állnak azonban a legszegényebb államok is.
A jelentés tartalmaz egy „súlyosan kedvezőtlen forgatókönyvet”, amely ezeket a tényezőket is magában foglalja, és amely szerint a globális államadósság mindössze három éven belül elérheti a GDP 115 százalékát, ami 20 százalékponttal magasabb az előre jelzettnél.
Most lenne a megfelelő alkalom a költségvetési konszolidációra
Az IMF további költségvetési konszolidációt szorgalmaz, amire ráadásul megfelelő alkalmat kínál a szilárd növekedéssel és alacsony munkanélküliséggel jellemezhető környezet.
A jelenlegi erőfeszítések ugyanis nem elegendők az adósság csökkentéséhez vagy stabilizálásához,
mert 2023 és 2029 között átlagosan csak évente a GDP 1 százalékát teszik ki.
A cél eléréséhez 3,8 százalékos kumulatív szigorításra lenne szükség, de még ennél is lényegesen nagyobb mértékűre az Egyesült Államokban, Kínában és más olyan országokban, ahol az előrejelzések szerint a GDP nem stabilizálódik.
A jelentés szerint költségesek lesznek a következmények az olyan országok számára, ahol az előrejelzések szerint tovább nő az adósság. Ilyen az Egyesült Államok mellett többek között Brazília, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Dél-Afrika.
Nagyobb korrekcióra lesz szükség
„A kiigazítás elhalasztása csak azt jelenti, hogy végül nagyobb korrekcióra lesz szükség, és a várakozás kockázatos is lehet, mert a múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a magas adósság és a hiteles költségvetési tervek hiánya kedvezőtlen piaci reakciókat válthat ki, és korlátozhatja az országok mozgásterét a jövőbeli sokkok kezelésére” – figyelmeztetett Era Dabla-Norris, az IMF költségvetési ügyekért felelős igazgatóhelyettese.
Emlékeztetett, hogy az állami beruházások vagy a szociális kiadások csökkentése sokkal nagyobb negatív hatást gyakorol a növekedésre, mint a rosszul célzott, például az üzemanyagra fordított támogatások.
Dabla-Norris szerint egyes országoknak van lehetőségük az adóalapjuk kiszélesítésére és az adóbeszedés hatékonyságának javítására, míg mások a tőkenyereség és a jövedelem hatékonyabb megadóztatásával progresszívebbé tehetik adórendszerüket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.