Izrael és Irán gazdasága is beleroppanna egy átfogó közel-keleti háborúba

Egy szélesebb közel-keleti háború jelentős hatással lehet az egész világgazdaságra, mert olyan országok is belesodródhatnak, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a globális növekedéshez – figyelmeztetett Ajay Banga, a Világbank elnöke.

A gazdasági hatás nagyrészt attól függ, hogy mennyire szélesedik ki a konfliktus. „Ha regionálisan kiterjed, akkor ez teljesen más kérdéssé válik, mert akkor olyan országok is érintetté válnak, amelyek az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá a világgazdasághoz, mind dollárértékben, mind pedig ásványi anyagok, fémek, olaj és hasonlók tekintetében” – mondta a Reutersnek adott interjúban.

A gázai károk is horribilisak

Banga szerint a több mint egy éve tartó konfliktus 

és ehhez jönnek még a libanoni bombázások okozta anyagi veszteségek. (Egy dollár 368 forint.)

Ehhez képest a Világbank 300 millió dollárt biztosított eddig a Palesztin Hatóságnak a válságkezelésre, ami ugyan a hatszorosa a megszokott összegnek, de eltörpül ahhoz képest, amire majd szükségük lesz.

Összeállítottak egy jordániai, izraeli, palesztinai, európai, amerikai és egyiptomi szakértőkből álló csoportot is, amelynek az a feladata, hogy megvizsgálja, milyen rövid és hosszú távú intézkedéseket tehetnének, ha sikerülne békemegállapodást elérni, majd megtalálni az ehhez szükséges magán- és állami forrásokat.

Meddig bírná az iráni gazdaság a közel-keleti háborút?

Izraeli biztonsági források szerint a Hamász vezetője, Jahja Szinvar csak arra vár, hogy Izrael és Irán nyíltan egymásnak essen, és visszavehesse a Gáza feletti uralmat, és erre talán már nem is kell sokáig várnia, mert az izraeliek most már bármikor válaszolhatnak a legutóbbi iráni légicsapásra.

A totális háború elsősorban a levegőben zajlana le a két ország között, mivel nincsen közös határuk, de ezt Irán mindenképpen, talán Izrael is szeretné elkerülni, az előbbinek a gazdasága ugyanis biztosan nincsen olyan állapotban, hogy sokáig bírja.

Az éltető olaj

Az iráni gazdaságot az olaj tartja életben, az amerikai szankciók ellenére változatlanul exportálja külföldre, elsősorban Kínába. Márciusban az akkori olajminiszter, Dzsavad Oudzsi azt állította, hogy az ország tavaly 35 milliárd dolláros bevételt szerzett az olajból, „exportáljuk, ahová csak akarjuk, ráadásul minimális árengedménnyel”. (A londoni székhelyű Iran International tévécsatorna szerint az árengedmény nem is olyan kicsi, a világpiaci árnál 20 százalékkal olcsóbban kínálják az iráni olajat.)

A Vortexa elemzőcég adatai szerint 

és naponta átlagosan 1,56 millió hordó olajat értékesített. „A nyersolaj termelésének növekedése, a nagyobb kínai kereslet és az árnyékflotta méretének nettó növekedése elősegítette az exportnövekedést” – írta a cég júniusi jelentésében.

Súlyos hatással vannak a szankciók

Az Iránt sújtó szankciók nem csupán az olajipart érintik súlyosan, azt is megakadályozzák, hogy az ország nemzetközi pénzügyi tranzakciókat bonyolítson, ami a riál gyors elértéktelenedéséhez vezetett. A Deutsche Welle tudósítása szerint október elején egy dollár 580 ezer riált ért a feketepiacon – a 2015-ös nukleáris megállapodás aláírása után még csak 32 ezret.

Bár Irán 88 milliós lakossága az izraelinek a tízszerese, az ország gazdasági teljesítménye 2023-ban 403 milliárd dollár volt, ami lényegesen alacsonyabb, mint Izrael 509 milliárd dollárja. Az egy főre jutó GDP tekintetében még nagyobb a különbség: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint ez Irán esetében tavaly 4663 dollár volt – Izraelében 52 219 dollár.

Az izraeli gazdaságra is nagy terhet ró a háború

Izrael gazdasága már egy éve viseli a háború terheit, amelyek egyre nagyobbak, a növekvő hitelköltségek pedig kezdik megterhelni a pénzügyi struktúrát. Nő az adósságállomány és a költségvetési hiány. A gazdaság azonban Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter szerint „erős, és még ma is vonzza a befektetéseket”.

Karnit Flug, az izraeli központi bank korábbi kormányzója azonban azt nyilatkozta a CNN amerikai hírtelevíziónak, hogy ha a konfliktus eszkalálódik, hosszabb és intenzívebb háborúvá válik, akkor az súlyos terhet jelent majd a gazdasági tevékenységre és a növekedésre.

Zsugorodhat az izraeli gazdaság

A Tel-avivi Egyetemhez tartozó Nemzetközi Kutatások Intézetének (INSS)  előrejelzése szerint 

de az egy főre jutó GDP még egy kedvezőbb forgatókönyv esetén is csökken az idén.

A Hamász tavalyi terrortámadása előtt az IMF 2024-re 3,4 százalékos növekedést prognosztizált, a közgazdászok most 1–1,9 százalék közöttire számítanak.

A jegybank sincs abban a helyzetben, hogy csökkentse a 4,5 százalékos alapkamatot, hogy életet leheljen a gazdaságba, mert szeptemberben is 3,5 százalékos volt az infláció, amelyet az emelkedő bérek és a háborúra fordított kormányzati kiadások hajtanak.

Már most is késő lenne

Az INSS augusztusi jelentése szerint az izraeli gazdaság akkor is gyengébb lenne a háború előttinél, ha kivonulnának a Gázai övezetből, és békét kötnének Libanonnal.

– utaltak a kutatók az 1973-as izraeli–arab ellenségeskedésre.

A költségvetési hiány duplájára, a GDP 8 százalékára ugrott, és a kormányzat jelentős adóbevételekre sem számíthat, mert a legnagyobb izraeli elemzőcég, a Coface BDi adatai szerint idén hatvanezer cég (többnyire maximum öt embert foglalkoztató kisvállalkozás) megy tönkre – az átlagosnak a másfélszerese.

Több szektor is az összeomlás szélén

A GDP 20 százalékát adó technológiai szektor még viszonylag ellenálló, de a visszaeséshez elég pár ezer szakember elvándorlása.

Más szektorok sokkal rosszabbul jártak már eddig is. A mezőgazdaság és az építőipar nem tudja pótolni a kiesett palesztin munkaerőt, a turizmusnak becslések szerint 18,7 milliárd sékeles kiesést okozott eddig a háború. (Egy sékel 97,8 forint.) A szállodák kihasználtsága a konfliktus előtti 80 százalékról 50 százalék alá esett.