Az említett fenyegetést a hatóság egyrészt a hazai lakosság tavalyi eladósodottsági szintjére, másrészt a 2008 közepe óta jelentősen szigorodó hitelezési feltételekre alapozza, de olyan külső körülményeket is megemlít, mint például a régióval szemben fennálló követelések esetében a térség kockázatainak számottevő növekedése.
A hitelkockázati költségek már tavaly látványosan megugrottak, de nőtt a nem teljesítő hitelek állománya is, s ez a folyamat az év vége felé érzékelhetően tovább gyorsult. A felügyelet prognózisa szerint gyakorlatilag biztos, hogy az idén ez a tendencia tovább folytatódik, csupán ennek sebessége, illetve intenzitása kérdéses. A háztartások adóssághelyzete egyre rosszabb képet mutat: tavaly a teljes hiteladósság 30 százalékkal gyarapodott, a rendelkezésre álló jövedelmekhez mért adósságráta pedig 51-ről 64 százalékra nőtt.
A változásban persze jelentős szerepet játszott a forint gyengülése is. Részben emiatt, részben a kamatok folyamatos ingadozása miatt a becsült törlesztési és kamatteher mértéke is 25 százalékkal nőtt tavaly, és tekintettel arra, hogy a háztartások összes tartozásának csaknem 70 százaléka devizában (túlnyomó része svájci frankban) van, a forint további értékvesztése a várható hitelveszteségeket is jelentősen növeli.
A nem pénzügyi vállalatok adóssághelyzete annyiban tűnik kedvezőbbnek, hogy e szektor pénzügyi kötelezettségei több évre visszamenően, így 2008-ban is jóval stabilabb volt, mint a lakosságé. Az összes pénzügyi kötelezettség állománya tavaly 6,5 százalékkal, az ezek mintegy felét kitevő – tehát nemzetközi összevetésben viszonylag mérsékelt arányú – adósság állománya pedig 12 százalékkal emelkedett. Az év végén az összes vállalati adósság az éves GDP 123 százaléka volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.