Éves rekordot döntött az euró

Éves rekordot döntött és 300 forint fölé emelkedett tegnap kora délután az euró árfolyama a bankközi devizapiacon. A nap hátralévő részében is 299 és 300 forint között ingadozott az uniós deviza értéke. Közben több mint öt százalékkal, 2900 forint alá csökkent az OTP Bank részvényeinek árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén.

A forint gyengülését és a bankrészvény értékének csökkenését elsősorban a végtörlesztés várható hatásaival magyarázta lapunknak Gabler Gergely, az Erste Befektetési Zrt. elemzője. A szakember szerint azonban a folyamatokhoz hozzájárult a görög adósságválság és a világgazdaság lassulása miatti kedvezőtlen nemzetközi tőkepiaci hangulat is. Utóbbi bizonyítéka, hogy világszerte esnek a részvényárak és valamennyi régiós deviza gyengül.

Gabler Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy a lakossági jelzáloghitelek kedvezményes végtörlesztése miatt a bankoknak várhatóan 100-400 milliárd forint értékű devizát kell néhány hónap alatt vásárolniuk, ami jelentősen megnöveli a forintkínálatot és a devizakeresletet a bankközi devizapiacon. Ez a devizák drágulását és s forint gyengülését okozza. Közben a végtörlesztésen  a bankoknak, köztük az OTP Banknak komoly vesztesége keletkezik, ami csökkenti részvényeik érétkét. A forint és bankpapír értékvesztését fokozhatja, hogy nagyon bizonytalan, mekkora lesz a végtörlesztések mértéke.

A kedvezőtlen magyarországi tényezők mellett a nemzetközi tőkepiaci hangulat is kedvezőtlen hatást gyakorol a régió valutáira és az uniós bankok részvényeire. Görögország fizetésképtelenné válásának esélye ugyanis bizonytalanná teszi a befektetőket. Gabler Gergely szerint lehetőség van arra, hogy leírják a görög államkötvények egy részét és pótolják a nyugat-európai bankok emiatt keletkező veszteségét. Erre az európai részvénypiacok enyhe, mintegy öt százalékos eséssel reagálhatnak, ám azt követően megindulhatna  a növekedés. Az Erste elemzője szerint Görögország váratlan fizetésképtelenné válása sokkal nagyobb esést váltana ki és a fizetésképtelenné válás esélye tovább terjedhetne más európai országokra is.

Döntően globális tényezők okozzák és csak kisebb részben a végtörlesztés a régiós valuták és az OTP-részvények gyengülését –  véli Kuti Ákos az Equilor vezető elemzője. Szerinte azért éppen most erősödött fel a folyamat, mert az alapkezelők és más befektetők közül többen a negyedév lezárultát követően alakították át a portfóliójukat.

Kuti Ákos szerint a következő hetekben folytatódik a forint és a pesti tőzsdén forgó részvények árának csökkenése. Az Equilor elemzője alapvetően lassú lemorzsolódásra számít a következő hetekben, ám bizonyos kockázati tényezők megvalósulása felgyorsíthatja a folyamatokat. Görögország rendezett csődje, vagy hirtelen fizetésképtelenné válása, vagy Magyarország leminősítése miatt tempósabb lehet a forint leértékelődése és a magyar részvények értékvesztése.

Elsősorban a magyar adósság leminősítésének a megnövekedett esélye miatt emelkedett tegnap 300,20 forintra az euró értéke – véli Misik Sándor a Solar Capital devizapiaci elemzője. Szerinte a leminősítésnek inkább politikai, mint fundamentális okai vannak. Az ugyanis már korábban is ismert volt, hogy lassabb lesz a magyar gazdaság növekedése a korábban vártnál és nehezebben lesznek megvalósíthatóak a pénzügyi egyensúlyi célok. A leminősítést sokkal nagyobb eséllyel az válthatja ki, hogy a befektetők szempontjait képviselő hitelminősítő cégek nem tartják elfogadhatónak a bankoknak komoly veszteséget okozó végtörlesztést.

A Solar Capital elemzője szerint a leminősítéstől való félelem és a globális tényezők mindegyik legalább 10 forinttal növeli az euró értékét.  Szerinte a forint tovább gyengülhet, amíg a magyar adósság, vagy Görögország fizetőképtelenné válásnak esélye fennáll, az említet kockázatok megvalósulása estén pedig fel is gyorsulhat a folyamat.

Misik Sándor szerint azonban a nemzeti valuta gyengülését előbb-utóbb megpróbálja megállítani a Magyar Nemzeti Bank. A jegybanknak ugyani kötelessége az infláció felgyorsulásának meggátolása és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése. A forint gyengülés pedig a külföldi áruk árának emelkedésével az inflációt gyorsítja, a devizaadósok nemfizetővé válása pedig a bankrendszer stabilitását csökenti.
A Solar Capital elemzője úgy véli, hogy a jegybank először csak piaci intervencióval próbálja keretek között tartani a nemzeti valuta értékét, kamatemeléshez viszont csak a végső esetben nyúl. Ám ha az utóbbira rákényszerül, akkor jelentős lépést kell tennie. Szerinte a jegybank döntésén múlik, hogy az euró tegnapi 300 forintos és 2009 elején elért 320 forint közeli csúcsértéke között hol próbálja megállítani a forintgyengülést.

Itt a görög válság első bankáldozata

Csaknem negyven százalékot esett a görög adósságnak erősen kitett francia-belga Dexia Bank árfolyama tegnap reggel a brüsszeli értéktőzsde reggeli kereskedésében. A bank árfolyama hétfőn már több mint 10 százalékot zuhant. A Dexia igazgatótanácsa kedd hajnalig tartó rendkívüli ülést tartott. Ezen felhatalmazták Pierre Mariani vezérigazgatót arra, hogy készítsen elő megoldásokat a szerkezeti gondokra, amelyek már veszélyeztetik a pénzintézet működését. A Dexia 3,8 milliárd euró értékű görög államkötvényt tart portfóliójában, a kockázatos hitelállománya 4,8 milliárd euró. Mindkettő meghaladja a bank hétfői 2,5 milliárd eurós piaci tőkeértékét.

Forrás: Quaestor

Külföldi befektetők 86 milliárd euró

Görög magánbefektetők 72 milliárd euró

Görög bankok 63 milliárd euró

EU-IMF 52 milliárd euró

Európai Központi Bank 47 milliárd euró

Német bankok 26 milliárd euró

Francia bankok 20 milliárd euró

Görög Nemzeti Bank 15 milliárd euró

Egyéb bankok 7 milliárd euró

Összesen 388 milliárd euró

* a görög államkötvények tulajdonosai -->