Ledobták a Taigetoszról Papandreu ötletét

Érdekes fintora lett volna a történelemnek, a többség - jelen esetben az EU - érdeke vélhetőleg nem tudott volna érvényesülni, a kisebbség – Görögország – ellenállása miatt, és mindez a demokrácia hazájában, vélekedett Kerékgyártó Imre.

A kontrollálatlan görög csőd lekerült a napirendről, a politikai nyomás győzött, ezzel visszakerültünk az egy héttel ezelőtti felálláshoz, amikor is megszavazta az EU a görögökkel kapcsolatos intézkedéssorozatot. Azaz nem teljesen ugyanaz a helyzet, ugyanis az általános bizalmatlanság magasabb szintre került. Megmutatkozott, hogy mennyire sérülékeny lehet az eurózóna. Az unióban még mindig hiányoznak a nemzetgazdaságok összehangolásának, fenntarthatóságának folyamatai, nincsenek lefektetett szankciók, exit pontok – mutatott rá. Hozzátette: Maastricht önmagában nem elég a kontinuitáshoz.

„A forint némi korrekciót tudott felmutatni tegnap délután és 303 közelébe erősödött. A globális kockázatok emelkedését jól tükrözi, hogy a népszavazási hercehurcát megelőzően körülbelül 4-5 forinttal alacsonyabb szinten volt a hazai fizetőeszköz. A régiós devizák közül a zloty tegnap vissza tudott térni az egy héttel ezelőtti árfolyamokhoz, míg a cseh korona és a román lej a forinthoz hasonlóan gyengébb szinteken zárt” – összegezte a régiós devizák teljesítményét az elemző.

„Olyan jellegű megnyugvást, ami forintrallyba csaphatna át nem várunk, esélyesebb egy csendes oldalazgatás. Amíg a jelenlegi kockázatkerülés jellemzi a piaci hangulatot, és fejünk felett lebeg a leminősítés, addig az erősödésnek nagyon limitált tere van” – jósolják a Commerzbank elemzői.

Nem az európai adósságproblémák miatt vágott az EKB

Új seprű jól seper, az EKB új elnöke, Mario Draghi meglepte a piacokat és 25 bázisponttal, 1,25 százalékra csökkentette az európai alapkamatot. A kamatvágás nem volt indokolatlan, mindössze a határozott és jegybanki mértékkel talán gyors lépés okozott kisebb meglepetést. Az elnök kommunikációjában kihangsúlyozta, hogy nem az európai adósságproblémák miatt történt a lépés, hiszen az nem is az EKB fő fókusza, hanem az inflációs és gazdasági növekedés kockázatai indukálták a csökkentést.

„Az EKB mélyebb beavatkozására számítók egy kissé talán csalódtak, de az euró/dollár árfolyama nem mutatott heves reakciókat. Az EKB decemberben teszi közzé a - minden bizonnyal lefelé módosított - gazdasági kilátásokat tartalmazó frissített elemzését” – írja Kerékgyártó.

Az euró/frank mutatja talán a görög fejleménnyel kapcsolatosan a „risk averzió” csökkenését a leghívebben: ma reggel egy ugrással 1,22 fölé került a kurzus, mely egyelőre 249 körüli frank/forint árfolyamot eredményez.