A háztartásoknál egyébként még rosszabb a helyzet: a lakosság 2009 ősze óta nettó hitel-visszafizetőnek számít. Nem csak a bankok hitelezési hajlandóságának tudható be azonban a csökkenés, a zsugorodó vállalkozások is kevesebb hitelt igényelnek a felmérések szerint. A kölcsönök közül egyébként a rövid távúak iránt növekszik az igény, míg a hosszú távúak iránt csökken. Az sem kizárt, hogy a cégek a magas kamatok miatt riadnak vissza a bankhiteltől, az idén a céges forinthitelek kamata megnőtt, júliusban az MNB adatai szerint egy átlagos céges forinthitelt 10 százalék alatti kamattal már nem nagyon lehetett felvenni.
A vállalati hitelezés fellendítését szolgáló kétéves fedezett hitelt márciusban vezette be a központi bank: havonta rendezett tendereket, azokon azonban a statisztikák szerint kevesen vettek részt. Az első, áprilisi meghirdetésen még 56 milliárd forintnyi fogyott el a hitelből, a következő hónapban pedig 53 milliárd kelt el belőle. Ezt követően viszont már csak júliusban kértek a bankok a kétéves jegybanki hitelből összesen 13 milliárd forint értékben, a legutóbbi két hiteltenderen pedig nem volt ajánlat.
Pedig az MNB úgy látja: ez a fajta hitel képes a banki mérlegek megerősítésére, és védőhálót biztosít a likviditási sokkok, például a bankközi piac befagyása esetén. A mostani enyhítés során a jegybank egyrészt lazítja a vállalati hitelállományra vonatkozó kritériumokat, immár nem a 2011. év végi, hanem a – vélhetően alacsonyabb – 2012. június 30-ai hitelállomány fenntartását kell vállalniuk a bankoknak, ha hozzá szeretnének jutni a jegybanki alapkamat mértékével kamatozó forráshoz.
A kölcsönt igénylő bankok a fenntartható állományba most már beszámíthatják a vállalati refinanszírozási hiteleket, mivel ezek szerepe a gazdaságban egyre fontosabb. Nem kell viszont beszámítaniuk a növekedési és pénzügyi stabilitási szempontból kockázatot jelentő kereskedelmi ingatlanhiteleket.
Az MNB hitelét felvevő, ám a feltételeket nem teljesítő bankokra kiszabható szankciókon is enyhített a jegybank. Az új feltételek szerint: ha a hitelállomány a június végi szint alá süllyed, fél százalékpontos kamatot vethetnek ki a bankra, minden további egy százalékpontnyi csökkenés az állományban újabb fél százalékpontnyival emeli a büntetőkamatot, melynek maximális mértéke 2,5 százalékpont lehet. A hitel futamideje 104 hét, de egy év után már vissza lehet fizetni a jegybanknak egy összegben a felvett hitelt. A bankok egyébként maximálisan a meglévő vállalati hiteleik 50 százalékáig vehetnek fel a kölcsönből.
A forinthiteleknél a cégek nettó hitelfelvevőnek számítanak, a devizahiteleiket viszont sokkal gyorsabb ütemben törlesztik, mint ahogy a forintkölcsöneiket felveszik. A lakosságnál is hasonló a helyzet, ez persze nem meglepő, hiszen a háztartások devizahitelt ma már csak rendkívül korlátozott esetekben vehetenek fel. A jegybank kamatokkal kapcsolatos statisztikákat is közöl a mai napon, amelyekből kiderül, hogy augusztusban mennyi kamatot fizettek a bankok a betétekre, és milyen áron kínálták a hiteleiket.
A forinthiteleknél a cégek nettó hitelfelvevőnek számítanak, a devizahiteleiket viszont sokkal gyorsabb ütemben törlesztik, mint ahogy a forintkölcsöneiket felveszik. A lakosságnál is hasonló a helyzet, ez persze nem meglepő, hiszen a háztartások devizahitelt ma már csak rendkívül korlátozott esetekben vehetenek fel. A jegybank kamatokkal kapcsolatos statisztikákat is közöl a mai napon, amelyekből kiderül, hogy augusztusban mennyi kamatot fizettek a bankok a betétekre, és milyen áron kínálták a hiteleiket.
Új statisztikák az MNB-től A Magyar Nemzeti Bank ma több statisztikát is közzétesz. Ma jelennek meg a friss adatok a hitelintézetek mérlegeiről, melyekből kiderül, mennyi háztartási és vállalati hitel, illetve betét volt augusztus végén a banki mérlegekben. Július végén a vállalati hitelállomány 6966,8 milliárd forintot tett ki, a háztartások tartozása 7340 milliárd volt. Júliusban a cégek 35,8 milliárd forinttal fizettek vissza több hitelt, mint amennyit felvettek, szezonálisan igazítva viszont még nagyobb volt a törlesztések volumene: meghaladta a 87 milliárd forintot.
A forinthiteleknél a cégek nettó hitelfelvevőnek számítanak, a devizahiteleiket viszont sokkal gyorsabb ütemben törlesztik, mint ahogy a forintkölcsöneiket felveszik. A lakosságnál is hasonló a helyzet, ez persze nem meglepő, hiszen a háztartások devizahitelt ma már csak rendkívül korlátozott esetekben vehetenek fel. A jegybank kamatokkal kapcsolatos statisztikákat is közöl a mai napon, amelyekből kiderül, hogy augusztusban mennyi kamatot fizettek a bankok a betétekre, és milyen áron kínálták a hiteleiket.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.