Digitális Magyarország

Az ország az internethez fűződő viszonyát tekintve valódi válaszút előtt áll. Ha a világháló életünk szerves részévé válik, azzal az Európai Unió gazdasági elitjéhez csatlakozhatunk. Ha azonban továbbra sem tudjuk eldönteni, hogyan fordítsuk az internet előnyeit saját javunkra, akkor Magyarország perifériára szoruló, lassú növekedést produkáló piaccá fog válni.
Szerintem a választás egyszerű: „vezetékes vagy vezeték nélküli”, azaz „régi vagy új”. Gondoljanak vissza az elmúlt 24 órára, és hogy ebben milyen szerepet játszott a digitális technológia. Volt, aki online intézte banki ügyeit, volt, aki az autóból ellenőrizte, mikor indul a repülőgépe, míg mások egy kávézóban ülve zenét töltöttek le az internetről. El tudják képzelni az életet e nélkül az egyszerűség és szabadság nélkül?
Sajnos jelenleg még nagyon sokak számára távoli lehetőség az online munkavégzés és életvitel. A múlt héten jelentettük meg a Boston Consulting Group új tanulmányát, amely riadót fúj mind a kormányzat, mind pedig az ágazat számára: egyelőre a digitális éra veszteseinek a táborához állunk közelebb, mivel mindeddig nem sikerült áttérnünk az új technológiákra. A jelentés rávilágít arra, hogy a vezeték nélküli internet – és különösen a mobil széles sávú hozzáférés – milyen óriási ösztönző erő lehet. A tanulmány szerint a gazdasági növekedés feltétele, hogy a vezeték nélküli széles sávú technológia minden egyes kistelepülésre és nagyvárosba eljuthasson.
A Boston Consulting Group prognózisa szerint 2020-ra 5,7 millió előfizetővel számolhatunk Magyarországon, ez azt jelenti, hogy addigra a háztartások 91 százaléka, a vállalkozásoknak pedig 96 százaléka kapcsolódhat be az internetes vérkeringésbe. Az új piacokra épülő vállalkozások és az új szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók szinte korlátlan üzleti lehetőségeket kínálnak. Ez a számok nyelvére lefordítva a hagyományos és kreatív ágazatokban 88 ezer új munkahelyet, 44 ezer induló vállalkozást és mintegy 805 milliárd forintnyi állami bevételt jelent. A járulékos előnyök között említhető a szociális, az oktatási és az egészségügyi szolgáltatások színvonalának ugrásszerű emelkedése, így például az internet elérhetővé tétele a hátrányos helyzetű és a kistelepüléseken lakó közösségek számára.
Ezek a pozitív hatások azonban nem maguktól jelentkeznek: elérésükhöz kemény munkára és bátor döntésekre lesz szükség. Elsőként az ágazatnak kell megteremtenie az alapokat újabb infrastrukturális beruházásokkal és jobb szolgáltatásokkal. A kormány a díjak, a spektrumhasználat és az engedélyeztetés reformjával járulhat hozzá a kedvező szabályozási környezet megteremtéséhez. Az önkormányzatok megnyithatják a közösségi létesítményeket az új technológia előtt; a fogyasztóknak pedig meg kell előlegezniük a bizalmat az internet iránt azzal, hogy kipróbálják a vásárlás, a banki ügyintézés és a tanulás új, online módját.
Európai szomszédaink és versenytársaink nem fognak ölbe tett kézzel ülni, amíg Magyarország a saját jövőjéről dönt. Magam is a változás híve vagyok, ezért döntöttünk úgy, hogy nevünket rövidesen Pannonról Telenorra változtatjuk, és rövidesen megjelentetjük a Digitális Magyarországról szóló programunkat. Az állami és a magánszektor közötti soha nem látott összefogás megteremtéséhez a Telenor legújabb M2M-technológiájának a bevezetésével, elkötelezett munkatársakkal, társaságunk mobilhálózatával, kutatás-fejlesztésre szánt forrásokkal és induló tőkével fogunk hozzájárulni a mintegy 16 kísérleti projekt keretében.
Eljött az idő, hogy újra felfedezzük Magyarország gazdag örökségét az újítások és a vállalkozások terén. Eljött az idő, hogy újragondoljuk a jövőt. Eljött az idő, hogy még ma nekilássunk a Digitális Magyarország megteremtésének.

A szerző a Pannon vezérigazgatója