Veszélyes bizonytalanság - Számos befektető másfelé fordulhat
Az októberben bevezetett különadók azonban jelenlegi formájukban nem felelnek meg a szerkezeti konszolidáció igényének. Megkérdőjelezhető, hogy hosszú távon elérik-e a kívánt hatást, hiszen a kiadási oldalon végrehajtott szerkezeti reform nélkül nem jelentenek fenntartható megoldást. Ezért kétséges, hogy az adók valóban az egyenlő teherviselést szolgálják-e, és valóban csak határozott időre szólnak-e – folytatásra utaló jeleket már a jövő évi költségvetési tervezet is tartalmaz.
A különadók kivetése két másik okból is alááshatja az üzleti szférának a gazdaságpolitika kiszámíthatóságába és a jogbiztonságba vetett bizalmát: az érintettekkel való előzetes egyeztetés teljes hiánya, valamint a de facto visszamenőleges hatály miatt. Aggasztó, hogy a különadókat októberben jelentették be, visszamenőlegesen a folyó évre. Egy üzleti év lezárása előtt két hónappal ekkora többletterhet egy vállalat már nem képes ellensúlyozni, és a következő gazdasági évre vonatkozó üzleti tervek is már elkészültek. Ennek hatására érezhetően szűkül a vállalatok pénzügyi mozgástere, ami a már tervezett beruházások elhalasztását vagy teljes feladását eredményezi majd – már tapasztaljuk az első eseteket. Ez negatív hatást gyakorol a foglalkoztatásra, nemcsak az érintettek cégeknél, hanem például a beruházásban részt vevő magyar beszállítóknál vagy építővállalkozásoknál is.
A közelmúlt gazdaságpolitikai lépései talán nem okozzák még a külföldi befektetők azonnali kivonulását. Egy bizonytalan üzleti környezet hatására azonban számos potenciális befektető másfelé fordulhat, vagy legalábbis megvárja a gazdaságpolitikai kísérlet eredményét. Ez viszont két-három év múlva tükröződhet a befektetések alakulásában, mint ahogy az idén bejelentett külföldi nagyberuházásokról is jóval 2010 előtt született döntés. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Magyarországon található külföldi vállalkozások nyereségük jelentős részét nem viszik ki az országból, hanem fejlesztésre, a hazai termelés és foglalkoztatás bővítésére fordítják. 1999 és 2008 között a külföldi vállalatok nyereségükből összesen 17 milliárd eurót forgattak vissza a magyar gazdaságba, ennek a fele német cégektől származott. A bizonytalanság ezeket a fejlesztéseket is veszélyezteti.
A német és más külföldi vállalatok már eddig is jelentős mértékben vettek részt a közteherviselésben. Az APEH adataira hivatkozva a Pénzügyminisztérium is megállapította, hogy egy dolgozóra vetítve a külföldi többségű vállalkozások több mint kétszer annyi adóbevételt teljesítenek, mint a belföldi tulajdonúak.
Ahhoz, hogy a jövőben is hozzájárulhassanak a magyar versenyképesség erősítéséhez, egyenlő, átlátható és az európai normáknak megfelelő működési feltételekre van szükség. Ehhez a protekcionizmus és egyes tulajdonosi formák diszkriminációjának a mellőzése éppúgy hozzátartozik, mint a jogbiztonság és tulajdonjogok tiszteletben tartása. Biztosítani kell, hogy a különterhek szigorúan korlátozott időre szóljanak csak, egyben el kell indítani azokat a szerkezeti reformokat, amelyek fenntartható egyensúlyi alapokra helyezik az államháztartást.
A szerző a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.