Erősebb a kétharmadnál

Nekik az utolsó pillanatokban beérkezett módosító javaslatok közt olyan indítványokra kell nemegyszer megnyomniuk az igen gombot, amelyeket egy héttel korábban a vitában még elleneztek.

A dohánylobbi persze erősebb a korábbi többségi akaratnál – tudtuk meg Balsai Istvántól, mi a dohányadó-emelés visszavonásának oka. Még érdekesebb, hogy a képviselő arra sem emlékezett egy interjújában, ki adta be a szóban forgó módosítót. S ha ez egyedüli eset lett volna! Az megmagyarázható lenne figyelmetlenséggel, gyors javításokkal. Ilyenre azonban már gondolni sem érdemes, miután tucatszámra érkeznek a fontos törvénymódosítások órákkal a zárószavazás előtt.

Állítólag háborúban állunk, ilyenkor pedig különleges szabályok érvényesek. Érdekes háború az, ahol az a fő kérdés, 500, 400 vagy éppen 200 forint legyen-e az ételízesítők kilójának adója. Vagy ahol a közbeszerzési törvény egyik leglényegesebb pontját egyik pillanatról a másikra az ellenkezőjére kell fordítani. És ez csak két példa tegnapról, milyen utolsó pillanatos módosítókat nyújtottak be. Vajon valamilyen lobbik hatására?

Azzal nincs baj, ha a végsőkig csiszolják egy törvény szövegét. A vitáról nem is szólva – mire való a parlament, ha nem erre? De nyilván nem várhatjuk el egyetlen képviselőtől sem, hogy percek alatt átnézzen egy-egy nagy súlyú módosító javaslatcsomagot, felkészüljön belőle, és adott esetben javítson is rajta. A kormány sokszor bírálta elődeit – nem kevés joggal –, hogy azok átláthatatlanná tették a törvényalkotás folyamatát. Különös látni ezek után, hogy ők maguk még átláthatatlanabbá teszik.