Még több stratégiai megállapodás jöhet - interjú Szijjártó Péterrel

– A napokban volt egy éve, hogy kinevezték a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárának. Fő feladatként a keleti nyitás politikájának irányítását kapta. Milyen gyakorlati eredményeket hozott ebből a szempontból az elmúlt egy év?
– A legelső feladat az volt, hogy életet leheljünk a gazdasági vegyes bizottságok (GVB) munkájába. Míg az uniós országok vonatkozásában a gazdasági kapcsolatépítésnél az állam szerepe egyre inkább visszaszorul, addig a keleti nyitás célországai esetében a vállalatközi kapcsolatok kiépítésének előkészítésében az állami dimenziónak kiemelt szerepe van. Ennek tudható be, hogy jelentős mértékben megnőtt a GVB-k száma.

– Amíg gyakori ázsiai útjain az állami vezetés képviselőivel tárgyal, addig itthon a külföldi nagyvállalatok vezetőivel sorra köti a stratégiai együttműködési megállapodásokat.
– A keleti nyitás mellett az államtitkárság másik fontos feladata, hogy a nálunk termelő külföldi vállalatok számára olyan üzleti, befektetési környezetet biztosítsunk, amelyben megérje nekik nálunk bővíteni a tevékenységüket. A cégeknek az eddigieknél kevesebb bürokratikus akadállyal kell szembenézniük azáltal, hogy közvetlenül a miniszterelnökhöz bekötött szervezeti egységgel tartják a kapcsolatot. Ennek gyakorlati következményeit pedig már több esetben is látjuk, példaként említhetem a Hankookkal folyó tárgyalások felgyorsulását, amelynek eredményeképpen a dél-koreai cég a napokban jelentette be, hogy bővíti rácalmási gyárát, vagy éppen az Audival közösen fejlesztett győri repülőtér esetét.

– Hány külföldi tulajdonú nagyvállalattal köthet még stratégia együttműködési megállapodást a kormány?
– Bár az eredeti tervek arról szóltak, hogy mintegy 40 céggel kötünk megállapodást, azonban reményeim szerint elérhetjük az ötven fölötti számot is. A program – amelynek keretében már 26 céggel van megállapodásunk, miután tegnap a kormány képviseletében a japán Densóval írtam alá a dokumentumot – ugyanis felkeltette a vállalatok érdeklődését a kormánnyal folytatott rendszeres konzultáció lehetősége miatt. Ez pedig versenyelőnyt jelenthet az egyes cégek számára saját vállalatcsoportjukon belül, az újabb beruházási helyszínek kiválasztásakor.

– Milyen konkrét eredményt hoztak az eddig megkötött megállapodások?
– A cégek komolyan veszik a stratégiai partnerséget. Például a Hankook gyárának bővítése 950 új munkahelyet jelent, a Bridgestone tatabányai üzemének múlt héten elindított bővítése több mint 500 új állást hoz létre. Az Audi pedig tegnap nyitotta meg az új győri gyárát, a LEGO is letette az új gyáregység alapkövét, a Tesco pedig új beszállítói fejlesztési programot indított. A külföldi nagyvállalatok kapacitásfejlesztése egyben komoly exportlehetőségeket jelenthet a hazai kkv-k számára, ha bekerülnek a beszállítói hálózatokba. Van tér az előrelépésre, ugyanis jelenleg a magyarországi kkv-k részesedése csupán 20 százalék az exportból, miközben a enmagyar munkavállalók 75 százalékát foglalkoztatják. Jelenleg mintegy 2500-3000 olyan hazai kkv van, amely exportképes terméket vagy szolgáltatást képes előállítni. A március végén a felügyeletem alá került Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) egyik fő feladat az, hogy elősegítsük ezen vállalkozások külpiaci sikerességét.

– A HITA mellett a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. is az Ön által vezetett államtitkárság felügyelete alá került. Eddig a keleti nyitás három célországában nyíltak meg a kkv-k exportját ösztönözni hivatott kereskedőházak. Hol létesülhet a következő?
– A tervek szerint Orbán Viktor kínai hivatalos látogatása során nyílik meg a pekingi kereskedőház, amit egy magyar és egy kínai magáncég fog közösen üzemeltetni. A már megnyílt bakui, moszkvai és asztanai kereskedőházakat is magáncégek hozták létre, azonban már folynak a tárgyalások arról, hogy ezek miként működnek majd együtt a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-vel, amelynek több mint 98 százalékos tulajdonosa az állam, a fennmaradó rész pedig az MKIK tulajdona. A Nemzeti Kereskedőház Zrt. üzleti terve szerint relációs kft-ket hoz létre, amelyeken keresztül majd együttműködik az érintett külföldi kereskedőházakkal.

– A kereskedőházak mellett a külgazdasági szakdiplomata-hálózat is nagy szerepet játszhat az exportpiacok felkutatásában. Hol tartanak a hálózat keleti nyitással összhangban lévő átalakításáról folyó egyezetések a kormányon belül?
– Véleményem szerint azokban az amúgy nagy piacot jelentő nyugati országokban – ahol a gazdasági kapcsolatok alapvetően vállalatközi szinten működnek – át kell gondolni a jelenlegi szakdiplomatai jelenlét nagyságát, és átcsoportosítani az erőforrásokat azokba a keleti nyitás által érintett országokba, ahol az állami szintű kapcsolatépítés kiemelt jelentőséggel bír. Az általam vezetett államtitkárság dolgozik is egy olyan javaslaton, ami figyelembe venné ezt a szempontot a külgazdasági szakdiplomata-hálózat jövőjével kapcsolatban. A keleti nyitás sikere érdekében szükség van a jelenlegi keretek átstrukturálására.

– A külképviseletek bővítése is napirenden szerepel – a földrajzi értelemben nemcsak Ázsiára, hanem Afrikára és Dél-Amerikára is kiterjedő – keleti nyitás értelmében. Mikor nyílhatnak meg az új nagykövetségek, főkonzulátusok?
– A kormány éppen a napokban hozott döntést arról, hogy Nigériában újranyitjuk a nagykövetséget, ami nyár végén, ősz elején meg is történhet. Emellett szintén döntés született arról, hogy Hongkongban ismét főkonzulátust működtetünk. Kormánydöntés még nem született, de folyik az előkészítése a chilei és a malajziai nagykövetség, illetve a Sao Pauló-i főkonzulátus megnyitásának.

1978-ban született Komáromban

2002-ben szerzett közgazdászdiplomát a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen

2002-től országgyűlési képviselő

2006–2010: a Fidesz szóvivője és kommunikációs igazgatója

2010-től az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának alelnöke

2010. június–2012. május: a miniszterelnök szóvivője

2012 júniusától a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára

2013 márciusától a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért és a magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos

1978-ban született Komáromban

2002-ben szerzett közgazdászdiplomát a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen

2002-től országgyűlési képviselő

2006–2010: a Fidesz szóvivője és kommunikációs igazgatója

2010-től az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának alelnöke

2010. június–2012. május: a miniszterelnök szóvivője

2012 júniusától a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára

2013 márciusától a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért és a magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos -->