A bankok és a cégek egymásra mutogatnak

A vállalati hitelezés a válság kitörése óta csökken. Hogy mi ennek az oka, azt sokan próbálták már felmérni. Hitelre ugyanis szükség van, anélkül a cégek tönkre mennek, nem fejlesztenek, nem teremtenek új munkahelyeket, és a gazdaság is zsugorodni kezd.

A bankok és a cégek egymásra mutogatnak. A bankok azt állítják: ők hiteleznének, de nincs kereslet, vagy, ami van, az nem megfelelő. A kölcsönért folyamodó cégeket sokszor nem lehet finanszírozni, mert a vállalkozások hosszú távú életképessége bizonytalan. A vállalkozók ugyanakkor fordítva látják: szerintük éppen hogy a bankok zárkóznak el tőlük, hiába működik a vállalkozás jól, vannak megrendelései, stabil a nyeresége.

Az igazság valahol középen lehet. Számos banknál az utóbbi néhány évben komoly mérlegleépítés folyt, visszafogták a vállalati hitelezést is. A vállalati kölcsönök feltételei sokat szigorodtak, a hitelintézetek vélhetően csak a legeslegjobb cégeket mazsolázzák ki az igénylők közül. Az is igaz persze, hogy a válság nagyon sok vállalkozás életét is megnehezítette, sok cég vált kockázatosabbá a bankok számára adósként miután forgalma, ügyfélköre a korábbihoz képest összezsugorodott.

A kiutat a helyzetből sem a cégek, sem a bankok nem képesek önállóan, de talán még együtt sem megtalálni. A kormányzatnak és a jegybanknak is be kellene segítenie, hogy ismét fellendüljön a vállalati hitelezés. A jegybank Növekedési Hitelprogramja már hozott némi eredményt, 700 milliárd forintnyi hitelt sikerült a nyáron kihelyezni, igaz, ennek egy része hitelkiváltás volt.

Fontos tudni viszont azt is, hogy a bankoknak csak akkor éri meg hitelezni, ha nyereségük keletkezik ezen. A kormányzat egyes intézkedései, például a különadó és a tranzakciós illeték, mivel elviszi a szektor profitját, még mindig arra késztetheti a hitelintézeteket, hogy visszafogják a működésüket.