Már 2012-ben úgy érveltem a Világgazdaságban, hogy Magyarország legjobb választása, ha (átmenetileg) figyelmen kívül hagyva a külső adósságproblémákat, mennyiségi könnyítést (QE) hajt végre és csökkenti a kamatot, hogy segítse a gazdasági növekedés a termelési oldalon. Örömmel látom, hogy a központi bank követte a stratégiát, és a növekedés most jó ütemben gyorsul. A gyártók úgy látják, hogy Magyarország az árakban sokkal versenyképesebb a jobb kamatok és az árfolyam miatt. Egyetlen nem kielégítő aspektusa maradt a jelenlegi politikának, amelyek a speciális ágazati adók. Ha a kormány elérné a költségvetési célokat ezen adók nélkül, akkor valószínűleg újra befektetésre ajánlott kategóriába kerülne az ország.
Timothy Ash, a Standard Bank vezető elemzője:
A kormány unortodox gazdaságpolitikája rövid távon stabilitást teremtett és eredményeket hozott. Az államháztartás stabilizálódott, a GDP-arányos államadósság emelkedése megállt, részben a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetése, részben költségvetési kiigazítások miatt. Az infláció közel nullára csökkent, amiben nagy szerepet játszott, hogy a kormány az árak csökkentésére kényszerítette az energiacégeket. A hitelprogram és az alacsony kamat nagyobb GDP-növekedést hozott. De fenntartható ez a javuló folyamat? A választások után a kormánynak fontos feladata lehet, hogy a beruházások növekedését segítse, és ehhez lehet, hogy helyre kell állítani a kapcsolatot a bankokkal és a nagyvállalatokkal.
Fabian Briegel, a Rabobank országkockázati elemzője:
A magyar gazdaság erőre kapott az elmúlt negyedévekben, de a kilábalás csak néhány szektorra korlátozódik még, és továbbra is részben a költségvetési és monetáris stimulustól függ. Hogy az intézkedések fenntarthatóak-e a következő hónapokban, az majd a forinton múlik, mivel Magyarország a nagy külföldi devizában denominált adósságállománya miatt ki van téve helyi valuta folyamatos leértékelődésének. Abban az esetben, ha szigorúbb globális monetáris kondíciók erősebb nyomást helyeznének az árfolyamra, az MNB arra kényszerülne, hogy újra nagymértékben emelje az alapkamatot, és a kormánynak lehet, hogy korlátoznia kell a kiadásokat a befektetői bizalom megőrzéséhez. A magyar gazdaság még nincs túl a nehezén.
Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza:
A magyar gazdaság teljesítménye a 2008-as válság előtti szinten áll, a növekedést még visszafogják többek között a pénzügyi szereplők vállalati kihelyezési lehetőségeit korlátozó adók és a magas áfa. A gazdaságpolitika közvetlen és közvetett adókkal a deficit csökkentésére koncentrál; valódi kilábalásra akkor lehet számítani, ha a strukturális reformok révén a gazdaság alapjai megerősödnek. Ez csakúgy, mint más feltörekvő országokban, több kormányzati ciklust érintő tízéves folyamat lehet, amelyet nehéz összeegyeztetni a mindenkori politikai célokkal. Idén a magyar gazdaság kismértékű növekedésére számítunk, bár év végéig a forint 5-10 százalékkal gyengülhet az euróval szemben.
Pasquale Diana, a Morgan Stanley vezető elemzője:
A GDP növekedése tartósan lemaradt a Közép-Kelet-Európai társakhoz képest az elmúlt néhány évben, és a belföldi kereslet (speciálisan a háztartások fogyasztása) nagyrészt megmagyarázza az elmúlt évek alulteljesítését. A magyar háztartásokat erősen érintette jelzáloghitelek törlesztésének emelkedése, a szigorúbb költségvetési politika, a nagyobb infláció és a kihívásokkal teli munkaerőpiac. A legutóbbi makrogazdasági adatok javultak, bár a középtávú kilátás kihívásokkal teli, a továbbra is fennálló hitelleépítés miatt. A potenciális gazdasági növekedés 0 és 1 százalék között van, de az idei évben 2 százalék feletti bővülés is elképzelhető a gyorsabb beruházás-növekedés és a készletek feltöltése miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.