Állami mozijegy

Ha van magyar film, akkor az a baj, ha nincs magyar film, akkor az a baj. Jelenleg úgy tűnik, hogy stabilan van pénz hazai filmek gyártására, ezért lassan az állam és a közpénzek szerepét és mértékét is illene tisztázni. Én eddig úgy tudtam, hogy a filmezés alapvetően üzleti vállalkozás, és mint ilyen, lehet vele nyerni és bukni is. Nálam már az is megkérdőjelezhető, hogy az állam értéket nem képviselő romantikus vígjátékok forgatókönyvét és gyártását támogatja. De a hazai filmezés közelmúltját nézve, jelenleg még támogatható, hogy egy évekig leállt iparág kezdeti lépéseit az állam is támogatja. Rossz lenne azonban erre állandósult jelleggel berendezkedni. Az állami biztos pénz ugyanis elkényelmesít, kiöli a versenyt és a minőséget a rendszerből. Hosszú távon akármilyen nehéz is lesz, de egyre kisebb mértékben kellene az állami mankóra támaszkodni. Ennek most épp az ellenkezőjéről hallani.

Azért csúsznak elkészült magyar filmek bemutatói, mert nincs pénz a marketingre, így pedig félő, hogy abszolút ráfizetéses lenne a film. Szerintem akkor itt már kár lenne megállni, a forgatókönyv, a gyártás és a marketing mellett a mozijegyeket is fizethetné az állam. Ha nem ül be elég néző, akkor az üresen maradt székekre az állam garanciát vállalhatna. Végül pedig üres termekben, fiktív nézők előtt lehetne vetíteni a filmeket, utána pedig bejelenteni, hogy rekordot döntött a nézőszám.

Ez így rossz irány. Nem az állam zsebében kellene kotorászni. Tessék kockázatot vállalni és megpróbálni olyan filmeket készíteni, amelyek nyereséget termelnek. Néző ugyanis szerencsére még van. A hazai filmek nézettségi adatait látva ugyan Hollywoodban még nem kezdtek el csomagolni, de nem tűnik lehetetlen küldetésnek egy nyereséges, minimális állami pénzből készülő film elkészítése. Ha pedig valami nem megy, azt nem kell erőltetni. Hirtelen lett sok a pénz a filmszakmában, amire a több éves pénzszűke után túl sokan, és túl sok címszóval pályáznak.