A táradalom elöregedése kapcsán leginkább az adófizetők számának csökkenése és ezzel párhuzamosan a nyugdíjterhek növekedése miatt szokás aggódni. Arról viszont alig esik szó, hogy a nyugdíjrendszer mellett az egészségügyre is komoly terhet ró majd, amikor a lakosság több mint harminc százaléka hatvan éven felüli lesz.
Pedig igencsak itt lenne az ideje komolyan készülni a várható kihívásokra. A fejlett országokban egyre emelkedik a születéskor várható élettartam, és bár hazánkban ez mind a nők, mind a férfiak esetében két évvel rövidebb, mint az európai átlag, szerencsére a magyarok is egyre hosszabb életre számíthatnak: egy leánycsecsemő valamivel több, mint 78, egy fiú 71,5 évre. Ez nagyjából öt évvel több, mint amit az 1990-ben születettek esetében prognosztizáltak.
A hosszabb élettartam azt is jelenti, hogy mind többeket köszönhetnek a 70., 80 születésnapjukon: Magyarországon a 2011-es népszámlálás adatai szerint az elmúlt tíz évben csak a 60 éven felüliek létszáma nőtt; a népesség 23 százaléka, több mint 2,3 millió ember hatvan pluszos. A 80 évnél is idősebbek száma pedig az 1990 évi mintegy 257 ezerről csaknem 400 ezerre nőtt.
A tendencia a következő évtizedekben is folytatódni fog. Európában, amely immár demográfiai értelemben is „öreg” kontinens, jelenleg a lakosság 22, 2050-re pedig már 34 százaléka tölti be a hatodik x-et. Magyarországon az előrejelzések szerint hasonló arányra lehet számítani.
Az egészségügyi kiadások korprofilja azt mutatja, hogy 4 éves korig, illetve 50 éves kor felett vesszük igénybe leginkább az egészségügyi szolgáltatásokat. Ötven felett meredeken és jelentősen emelkednek a kiadások: míg 2012-ben az 50 év alattiak kevesebb, mint évi százezer forintba kerültek az egészségügynek, addig az ötven és ötvenöt év közöttiek ellátása már 150, a 65 és 70 közöttieké 250, a 80 évesnél idősebbeké pedig több mint 300 ezer forintba került fejenként.
Ezt pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni akkor, mikor az EU-ban a várható élettartam gyorsabban növekedett, mint az egészségben eltölthető várható élettartam, ami jelenleg még mindig csak 60,9-61,6 év a férfiaknál és 61,3-62,5 év a nőknél. Ha itt is csupán öt év mínusszal számolunk – bár a lakosság egészségi állapota miatt ennél többet kellene kivonni –, az azt jelenti, hogy nálunk mindössze 55-57 éves korukig maradnak viszonylag egészségesek a nők, míg ennél is hamarabb rendszeres igénybe vevői lesznek az egészségügy szolgáltatásainak a férfiak.
Meglehetősen sötét jövőt jósol, hogy az egészségügy működőképességét már most is csak látszólag lehet fenntartani, miközben a rendelkezésre álló forrásokat a jövőben tovább szűkíti a járulékfizetők számának csökkenése a bevételi oldalon, miközben az ellátásokat igénybe vevők számának emelkedése egyelőre beláthatatlan mértékben növeli a kiadási oldalt.
De nem csak a fedezet, a szolgáltatás oldaláról sincs felkészülve az egészségügy a hosszú ápolást, gondozást igénylő időskori állapotok kezelésére. A jelenleginél lényegesen nagyobb számú krónikus szív- és érrendszeri, tüdő-, csont- és ízületi, daganatos, stroke-os beteg, parkinsonos, demens, alzheimeres, esetleg magatehetetlen idős ember ellátására. A kor előrehaladtával ráadásul az egészségi problémák egyre összetettebbek, gyakoribbak a társult betegségek, a krónikus bajok.
A költséges fekvőbeteg-ellátást kiváltó, tehermentesítő alap- és szakellátás ugyanúgy inog, mint a kórházi, az otthonápolás, a házi segítségnyújtás rendszere pedig gyakorlatilag megrekedt egy évekkel korábbi szinten.
Téved, aki azt gondolja, 2050 még messze van, és van idő megtalálni a megoldást. Könnyen lehet, hogy a saját bőrén tapasztalja majd meg 70 évesen, mekkorát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.