BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
közmű

Mi várható az állami közműszolgáltatástól? Szakértők válaszolnak

Nem látható, hogy valóban piaci feltételek között hogyan szolgáltathat olcsóbban és jobban az új állami közműcég a meglévőknél, az pedig piactorzítónak ígérkezik, ha a szabályozás segítené a majdani nonprofit tevékenységet. És mit keres egy bank az egyetemes szolgáltatásban?
2014.10.03., péntek 05:00

Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezetője
„Mekkora árelőnyért fordulnak fogyasztók milliói egy új szolgáltatóhoz? A korábbiak alapján 3-6 forintos köbméterenkénti, kilowattóránkénti árkülönbség kevés. Hogyan lehet egy nem profitkövetelmények szerint irányított vállalat annyival hatékonyabb, hogy kitermelje ezt a különbséget, miközben az ár jelentős része nem a cég hatékonyságától függ? Az egyetemes gázszolgáltatás mai árszintje veszteséget hoz. Hogyan lehet még az egyetemes szolgáltatás áránál alacsonyabb árral nem veszteségesen gazdálkodni? A veszteséges működést kizárva valószínűleg úgy, hogy az „új versenyző” az állami tulajdonú gázvertikumból jóval olcsóbb jut forrásokhoz, és ezt még a szabályozás is megtámaszthatja. Van-e ennek értelme? Hosszabb távon nincs. Nincs ingyen ebéd.”

Ollé József, a Magyar Energia-fogyasztók Szövetségének elnöke
„Még olyan kevés az információ, és annyira nyitott minden, hogy a közzétett, kevés információ alapján nehéz mélyebb következtetéseket levonni. A már ismert tények lényege az, hogy az állami közműszolgáltató a gáz, az áram és a távhő egyetemes szolgáltatásában is meg fog jelenni, de azt például nem tudjuk, hogy később be akarna-e lépni a versenypiaci vevők kiszolgálásába is. A bejelentés szerint az új közműszolgáltató piaci alapon kíván működni, kérdés, hogy ezt hogyan tudja megtenni. Nem látjuk még, hogy miután majd hatodikként vagy hetedikként megjelenik egy olyan piacon, ahol már minden felhasználónak van már szolgáltatója, az új belépő pedig kevés, akkor milyen eszközökkel, milyen feltételekkel akarja majd az ügyfeleket magához csábítani.”

Uzonyi Zoltán, a Magyar Energia-kereskedők Szövetségének elnöke
„Az állami nonprofit közműszolgáltatók az egyetemes szolgáltatásában jelennek majd meg, ahol az árakat nem a piac és tevékenységük költségei határozza meg, hanem az állam. A szabályozott árrés évek óta nem fedezi az előírt garantált szolgáltatások költségeit, így az egyetemes szolgáltatók vesztesége évi több tízmilliárd forint, hiába növelik egyre a hatékonyságukat. A nonprofit működéshez ezért az árak emelésére, vagy a garantált szolgáltatások csökkentésére lenne szükség. A MEKSZ reméli, hogy a nonprofit közműszolgáltatást nem a kedvezményes árú források diszkriminatív elosztásával oldják meg. Az állam szerepét tulajdonosi megjelenése helyett a hatékony szabályozásban látjuk, ahol a szociálpolitikai célokat nem energiapolitikai eszközökkel valósítják meg.”

Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpontjának vezetője
„Érdekes fejlemény, hogy a kormányhatározat nem az állam energetikai holdingjára, az MVM-re, hanem az MFB-re bízná a nemzeti közműszolgáltatás megszervezését. Kérdéses, vajon a bank rendelkezik-e azokkal a kompetenciákkal, amelyek a jelenleginél hatékonyabb közműrendszer megszervezése irányába mutatnak ,és mitől lesz a bank jobb tulajdonos, mint az MVM vagy a Főgáz esetében a Fővárosi Önkormányzat volt. Az MFB törvény szerint a bank kizárólag az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prezencia követelményeinek megfelelően végezhet gazdasági tevékenységet. Egyelőre nem egyértelmű, vajon a deklaráltan nonprofit közműszolgáltatás mennyiben egyeztethető össze ezekkel a gazdálkodási alapelvekkel.”

Drucker György, az Ex Libris Consulting Kft. ügyvezető igazgatója
„Az MFB tulajdonába kerül a Főgáz, és meg kell vizsgálni, hogy e bázison hogyan hozható létre olyan állami közszolgáltatót, amely a megcélzott lakossági piacon is megjelenik a jövő tavasszal. Bár a részletek bonyolultak, a lehetséges megoldások világosak. Vagy meg kell venni a meglévő áramszolgáltatókat, vagy a mai maximált – költségeket nem fedező – hatósági árak alatt kell elhódítani az egyetemes szolgáltatás ügyfeleit. (A távhőszolgáltatásban csak az első megoldás működik.) Egyik megoldás sem tűnik gazdaságosnak, de a rezsicsökkentés egy darabig fenntartható. Ám valószínű, hogy ennek ára gyakori tőkeinjekció lesz, hiszen ha az állami tulajdonlásban ekkora hatékonysági tartalékok rejlenének, akkor 25 évvel ezelőtt mi vásároltuk volna fel a Nyugatot.”

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.