A régió jó felvásárlási célpont lett

Egyre több közép- és délkelet-európai IT-cég konvertálja pénzügyi előnnyé technológiáját, emberi erőforrásait, területi elhelyezkedését vagy ezeket együttesen. Az innovatív, fiatal vállalkozások elkezdtek globálisan gondolkodni, sokan már működésük első pillanatától. Ez az új irány felkeltette a befektetők érdeklődését, akik a felvásárlás után is szívesen bízzák a vállalat további sorsát az eredeti vezetőségre.

Új dimenziókat nyithat a hazai technológiai cégek számára, hogy átalakulóban van a nemzetközi befektetői bizalom a régió irányába. Míg korábban a stratégiai befektetők uralták a régiós összeolvadásokat és felvásárlásokat (az M&A piacot) a technológiai szektorban, mára egy jóval kiegyensúlyozottabb mix kezd kialakulni. A régiós M&A-piacon ugyan tavaly is a stratégiai befektetők túlsúlyát lehetett megfigyelni, részarányuk azonban tovább csökkent, az üzletek 45 százalékát pedig már a pénzügyi befektetők realizálták. Ez azt mutatja, hogy a pénzügyi befektetők arra számítanak, megmarad a stratégiai vevők érdeklődése a régió iránt, így később lesz kinek eladni a céget, és ki lehet szállni a befektetésből – az elmúlt évek folyamatait elemezve erre minden okuk megvan.

A Közép- és Délkelet-Európát magában foglaló régióban az Ernst & Young (EY) M&A-barométere szerint tavaly 209 tranzakciót zártak a technológiai szektorban, ami meglehetősen erős évet jelent a korábbi időszakhoz képest. Az üzletek becsült összértéke elérte a 2,5 milliárd dollárt, a tranzakciók nagyságát pedig jól mutatja, hogy a 100 millió dollár alatti ügyletek átlagosan 8,15 millió dolláros értéket képeztek, az e fölötti kategóriában azonban átlagosan 300 milliót.

A technológiai szektor M&A-piaca kiemelkedett a teljes, minden iparágat magában foglaló összeolvadási és felvásárlási piacból a régióban: Bulgárián kívül tavaly minden régiós országban nőtt a tranzakciók száma ebben a szektorban. A megelőző évhez képest összességében ötödével több üzletet hoztak tető alá, míg a teljes, minden ágazatot tartalmazó M&A-tranzakciók száma majdnem ugyanennyivel csökkent Közép- és Délkelet-Európa országaiban. A technológiai szektor volt a tranzakciók számát illetően legaktívabb terület Lengyelországban, Törökországban, Szlovákiában és Magyarországon is.

Hazánkban is felpörgött tehát a technológiai cégeket érintő felvásárlások és összeolvadások száma. A lezárt és nyilvánosságra hozott 102 tranzakcióból – ami egyébként éves szinten 12 százalékos bővülés az előző évhez képest – minden harmadikat a technológiai szektorban ütötték nyélbe tavaly. A régió tíz legnagyobb technológiai tranzakciójában Magyarország is képviselteti magát: egyrészt a Prezi tőkebevonása egyértelműen ide sorolható, másrészt pedig piaci találgatások és becslések a digitális banki termékeket fejlesztő IND Group Misys általi megvásárlását is a legjelentősebb régiós technológiai dealek közé teszik.

Nem meglepetés, hogy a legtöbb ügylet még mindig vagy az adott országon belül, de legalábbis a régión belüli szereplők között születik, azonban az Egyesült Államok 11, az Egyesült Királyság és Németország pedig 8-8 tranzakcióval már meglehetősen nagy szeletet hasít ki a régiós technológiai tőkebefektetésekből. A tőke számára leginkább vonzó három ország közé tavaly Magyarországnak is sikerült bekerülnie, Törökország és Lengyelország mellé, legalábbis ami a tranzakciók számát illeti.

A közép- és délkelet-európai országok technológiai piacainak javuló megítélése nem a véletlen műve. A régió fejlesztőinek tudása és képességei megfelelnek nyugat-európai társaikénak, míg a munkaerő költsége töredéke az ottaninak. A helyi szakemberek megbecsültségére utal az is, hogy az elmúlt évek legnagyobb üzleteit elemezve a felvásárlás vagy összeolvadás után a munkatársak és a menedzsment tagjai általában a helyükön maradnak, sőt a munkavállalói létszám tipikusan nő, és ezt gyorsabban teszi, mint a felvásárolt cégnek közvetlenül tulajdonítható árbevétel. A felvásárolt cég ügyfélköre sem sínyli meg jelentősen a változást, sőt az új tulajdonos sokszor kibővült szolgáltatásokkal és nemzetközi háttérrel tudja tovább támogatni azok kiszolgálását, nemritkán keresztértékesítési lehetőségeket is hatékonyan kihasználva.

A nyugatihoz képest kevésbé fejlett tőkepiaci helyzet ellenére a pénzügyi befektetők mind több és nagyobb befektetési lehetőséget látnak a régiós technológiai szektorban. Optimizmusukat táplálják az elmúlt időszak sikeres tranzakciói, amikor akár ők, akár az alapító tulajdonosok cégeiket a megfelelő stratégiai partnereknek megfelelő áron tudták értékesíteni. A stratégiai vevők motivációja az ügyfélbázis tekintetében is kettős: akár a piaci jelenlétük bővítése érdekében döntenek úgy, hogy új földrajzi régiókat hódítanak meg, de többeket motivál az is, hogy éppen egy már meglévő térségben „vásároljon” ügyfeleket egy kisebb cég beolvasztásával.

Akár az újabb és így kisebb, akár a jelentős történettel rendelkező, nagyobb M&A-tranzakciókban érintett vállalatokat nézzük, megfigyelhető, hogy érthető módon azok emelkednek ki a tömegből – mind az alku, mind értékelés szempontjából –, akik eleve a nemzetközi piacot célozzák meg. Erre pedig a hazai piac kisebb méretéből adódóan a régió kisebb országaiban születő vállalatok jobban rá vannak kényszerítve, így kovácsolódik tehát sokszor előny a földrajzi hátrányból.