Ha a fővárosból figyeljük az eseményeket, akkor csak kapkodjuk a fejünket a robbanásszerűen megemelkedett árak és bérleti díjak hallatán. Nemcsak a belvárosi téglalakások keresettek, hanem a külső kerületek panellakásai is. Ha nem a fővárosból, és nem nagyobb nyugati városokból – Győrből, Sopronból – szemléljük a lakáspiaci folyamatokat, akkor az egész lufikérdés hihetetlennek is tűnhet. Máshol komoly befektetői kereslet hiányában nincs robbanásszerű áremelkedés, nincsenek kiugró bérleti díjak.
De miért ugrottak ilyen nagyot az árak Budapesten és a nyugati régióban, amikor alig másfél éve még mélypontról beszéltünk? Miért van ilyen szédítő emelkedés? Az árak növekedése lassan indult el a tavalyi év elején. A bizalom lépésről lépésre kezdett javulni, a kereslet pedig bővülni, ez pedig elindította az árak emelkedését. Ennek nyomán egyre többen döntöttek úgy, hogy lakásba fektetik a pénzüket, hiszen mennek fel az árak, illetve most a kiadásból elérhető hozamok is nagyon vonzóak. Mindez egy öngerjesztő folyamat, hiszen spekulációs célú vásárlásnál fontos, hogy minél előbb vásároljunk, az áremelkedés minél hamarabb a mi profitunkat gyarapítsa. Mivel mindenki így gondolkozik, ezért nagyon sokan lépnek egyszerre a piacra, komolyan felverve az árakat. Így még többen gondolkodnak el a vásárláson, befektetésen, akiknek szintén sürgős a piacra lépni, tovább gerjesztve az áremelkedést – és így tovább.
Mindebből komoly ingatlanárlufi alakulhatna ki, de szerencsére több tényező hat ez ellen. A lakáspiacra lépéshez a fővárosban egy belvárosi téglalakás esetén 20, de még a panellakások esetén is minimum 10 millió forintos tőke szükséges. Ez önmagában is korlátozza a spekulatív célból vásárlók számát, a befektetők esetében pedig nem jellemző, hogy hitelből pótolják ki a hiányzó tőkét. Bár a lakáscélú hitelek is egyre olcsóbbak, azonban – részben az Magyar Nemzeti Bank adósságfékszabályai miatt – az új hitelkihelyezésben nincs az árak emelkedéséhez mérhető felfutás, így a befektetői kereslet viszonylag véges.
Az biztos, hogy nem fogunk sokáig a mostanihoz hasonló, szédítő mértékű áremelkedést látni a lakáspiacon. De mi jön ezután? Komoly méretű lufink ugyan nincs, de a befektetői kereslet kifulladásával még így is lefelé indulhatnának az árak, azonban ez sem valószínű, mert rengetegen vannak azok, akik a válság évei alatt elhalasztották vásárlásukat.
Az első számú lakásunkat – az otthonunkat – általában akkor cseréljük le, ha változás történik az életünkben. Összeházasodunk, gyerekeink születnek, a gyerekek felnőnek és kirepülnek, elválunk, munkalehetőséget kapunk (vagy remélünk) egy másik városban. Ezek a demográfiai, munkahelyi változások a válság évei alatt sem szűntek meg, az élet nem állt meg, de a nagyobb bizonytalanság, a szűk és drága hitellehetőségek, a rosszabb gazdasági környezet miatt nem történtek meg az adásvételek. Ez egyértelműen látszik, ha csak a házasságok és a válások számát vetjük össze az adásvételek számával. Az utóbbiak a válság évei alatt jóval nagyobb mértékben estek vissza, mint a házasságkötések és -felbontások. A lakáspiaci forgalom visszaesésének mértékéből pedig arra következtethetünk, hogy több százezren vannak azok az országban, akiknek a közeljövőben aktuálissá válhat a költözése. Ezek a vásárlók lesznek azok, akik a befektetők után maradt űrt betölthetik, és megállíthatják az árak zuhanását, sőt valószínűleg nem is lesz árcsökkenés a befektetői kereslet kifulladásával. Számukból kiindulva akár több évre elegendő alapot szolgáltathatnak a stabil lakáspiaci kereslet számára, ráadásul ilyen esetekben nem is olyan sürgős a piacra lépés, hiszen nincs spekulatív cél.
Bár az árak emelkednek, és később drágábban tudnak vásárolni, de ez alatt az idő alatt a jelenlegi otthon értéke is emelkedik, több tőke vagy önerő gyűlhet össze a váltáshoz, és a hitelkondíciók is javulhatnak. Ez egy időben elnyújtott folyamat lesz, amelynek során az áremelkedés nem lesz ilyen robbanásszerű, de pár évig még az infláció szintje fölött maradhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.