Újjáélesztés?

Néhány, kissé rendhagyónak számító célpont után ezúttal a Budapesti Értéktőzsdét nézte ki magának bevásárló körútján a jegybank, ha igazak az erről szóló értesülések. A hír első látásra meglepőnek tűnhet, hiszen bár nem példa nélküli, de egyáltalán nem megszokott gyakorlat az, hogy a felügyeleti tevékenységet is ellátó jegybankok működjenek tőzsdei tulajdonosként is a piacon. Ráadásul egy ilyen fejlemény könnyedén értékelhető úgy is, hogy lám, itt van egy újabb terület, ahol az állam be kíván avatkozni a dolgok menetébe – konkrétabban át akarja venni az ellenőrzést –, ami piacgazdaságban egyáltalán nem jó jel.

Ebben az esetben viszont nem nehéz felfedezni a logikát a jegybanki szándék mögött. Azt elég messziről is lehet látni, hogy a magyar tőzsde közel sem működik olyan fordulatszámon, mint amekkora indokolt volna: nincsenek jelentős újabb bevezetések, viszont az önkéntes vagy kényszerű távozásokból minden évre jut néhány. A jelenlegi osztrák fő tulajdonos erős régiós tőzsdei szövetség kialakítására vonatkozó tervei ugyan elvben akadályát jelenthetik az elképzelésnek, ám ha megfelelő a felkínált ár, egyáltalán nem kizárt, hogy a CEESEG hajlandó lesz megválni a többségi pakettjétől. Vagyis, ha sikerül mindkét fél számára kedvezőnek mondható megállapodást tető alá hozni, ezúttal akár lehet is értelme a bevásárlásnak.

Őszintén szembenézve a hazai részvénypiac jelenlegi helyzetével, a BÉT akár nagyon jól is járhat egy tulajdonosváltással: a tavalyi, nem egészen nyolcmilliárd forintos napi átlagforgalom tükrében ráfér a frissítés az intézményre. Az MNB, mint tulajdonos pedig közvetve hozzájárulhatna ahhoz, hogy az elmúlt időszakban állami tulajdonba került cégek egy részét tőzsdére vigyék, ami nyilvánvalóan jelentősen élénkíthetné a magyar piacot. Viszont az MNB-tulajdonszerzés kétélű fegyver: ha a jegybank a túlzott mértékű beavatkozás hibájába esik, könnyedén balul sülhet el az újjáélesztési kísérlet.