BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Biológiaórák adózóknak és jogalkotóknak

2016.03.17., csütörtök 05:00

Aki esetleg hiányzott a sertés részeit oktató általános iskolai tanórákról, az bőven bepótolhatta tudásbeli hiányosságait az elmúlt hónapokban. Néhol kafkai, néhol könnyfakasztó állásfoglalásban tudatta az év elején az adóhatóság, hogy a sertés mely részeinek értékesítése jogosít fel a csökkentett áfamérték alkalmazására. Megtudhattuk, mi a különbség a comb, a lapocka és a karaj vagy éppen a tarja között.

A kialakult abszurd helyzet az egyik példája annak, hogy az Európai Unió miért nem javasolja kedvezményes áfakulcsok bevezetését. Az elhatárolási kérdésekből eredő adminisztratív költségek rendkívül magasak, nem is beszélve az informatikai vagy nyilvántartási költségekről. Ráadásul a tét is jelentős: nem mindegy, hogy ugyanazt a terméket 27 vagy 5 százalékos áfa terheli. Ezért a különbségért már mindenki lehajol.

Nem kétséges, ez az árkülönbség komoly versenyelőnyt jelent a sertéságazatnak az élelmiszeripar többi szegmensével szemben. Más ágazatok képviselői el is kezdtek lobbizni, hogy ők is bekerülhessenek az 5 százalékos áfakörbe. Legutóbb a tojástermelők küzdöttek ezen privilégiumért, de korántsem kizárt, hogy más ágazatok is vérszemet kapnak.

De miért is kapnak a sertéstermelők kedvezményes áfakulcsot? A sertéságazat, hasonlóan az élelmiszeripar sok más ágazatához, táptalaja az adócsalásoknak. A 27 százalékos adómérték sokakat csábít arra, hogy valós tevékenység nélküli társaságok alapításával, fiktív számlák kibocsátásával, fantomtulajdonosokkal vagy egyéb módon az állami kassza helyett a saját zsebükbe vándoroltassák az adó összegét. Ha az adó csak 5 százalék, szól a hivatalos érvelés, akkor az adócsalások ezen ösztönző ereje meg fog szűnni.
És talán ez el is vezet a magyar adórendszer egyik legfőbb betegségéhez. A 27 százalékos áfakulcs világviszonylatban egyedülálló. Már az is kérdéses volt a bevezetésekor, hogy az áfakulcs meghaladhatja-e az EU által maximálisnak ajánlott 25 százalékos mértéket. Innentől kezdve nem is meglepő: a költségvetési bevételekben elért 25 százalékos részarányával messze az áfa biztosítja a legfőbb adóbevételt. De milyen áron? A magas áfa adóelkerülésre, adócsalásra buzdít. És egy magyarországihoz hasonló társadalmi környezet és adómorál mellett ennek a csábításnak sokan nem tudnak ellenállni. Bár erre nézve csak közvetett statisztikák léteznek, de valószínűsíthető, hogy a rendszerben elcsalt áfa összege évente több száz milliárd forintos nagyságrendre tehető.

Ez pedig számos következménnyel jár. Az adóhatóság és a bűnügyi szervek energiáinak a legnagyobb részét ma Magyarországon az áfacsalások elleni küzdelem köti le. Közben kényszerjogszabályok tömege született az elmúlt években az áfabevételek megvédésének érdekében. Gondoljunk csak az ekáer bevezetésére vagy a pénztárgépek adóhatósághoz való bekötésére. Ebbe a körbe tartozik a fordított áfa kiterjesztése is a gazdaság egyre több ágazatára – még ha az az EU heves ellenreakcióját váltja is ki. És ez az egyik legfőbb mozgatórugója a kedvezményes áfakulcsok alkalmazásának – legyen szó akár ingatlan-, akár sertéshús-értékesítésről.

Mi lehet a megoldás? Fájdalmas lenne lemondani a rendkívül magas áfakulcs miatt keletkező költségvetési többletbevételekről, de talán megérné végiggondolni, mivel is járna az áfakulcs gyökeres és az európai uniós kulcsok átlagának közelébe való leszállítása. Csökkenhetne ezáltal az adócsalási fenyegetettség, megszűnne az igény a kedvezményes adókulcsokra, és jelentős energiák szabadulnának fel a NAV-on belül is. Nem vagyok arról sem meggyőződve, hogy mindez jelentős költségvetési bevételcsökkenéssel járna: érdemes visszaemlékezni az 1990-es évek közepére, amikor a társaságiadó-kulcs 36 százalékról felére csökkentésével a költségvetés többlet-társaságiadóbevételt tudott generálni.

Persze, nem kétséges, az áfakulcs jelentős csökkentése igenis költségvetési bevételcsökkenéssel járna, amelyet valahonnan pótolni kellene. Pusztán a nemzetközi tapasztalatokat, a magyar adómértékeket és a költségvetés bevételszerkezetét elnézve erre a jövedelemadó-kulcsok növelése vagy a vagyonadó bevezetése jelenthetne megoldást. Az megint egy másik kérdés, hogy jelenleg a József nádor téren nem ebbe az irányba fújnak a szelek.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.