Húsz éve született Dolly

Húsz éve született Dolly, a világ első klónozott emlőse. Nagy ünnepségre készülnek?

– Természetesen komoly előkészületek folynak, hiszen Dolly jelentette a nagy tudományos áttörést a klónozás terén, mivel ő volt az első olyan klón, amely egy felnőtt állat differenciálódott testi sejtjének DNS-állományából készült. Néha még manapság is meg kell csípnem magam, hogy álmodom, vagy tényleg megcsináltuk. A mostani évforduló kapcsán még Dolly Parton ügynökével is kapcsolatba léptem, de sajnos a színésznő két filmet is forgat az idén, így nem tud eljönni.

Mi a kapcsolat a két Dolly között?

– Az egyik kollégánk javaslatára az amerikai színésznőről neveztük el Dollyt, mivel egy felnőtt bárány emlősejtjeinek segítségével klónoztuk... Amúgy Dolly is igazi díva volt, aki láthatóan nagyon élvezte az óriási figyelmet, amelyben a látogatók részesítették.

Az elmúlt húsz évben milyen területeken tudták kamatoztatni a klónozásban elért eredményeiket?

– Kevésbé közismert tény, hogy Dolly után további öt állatot klónoztunk a skóciai Roslin Intézetben, felhasználva egy olyan fehérje termeléséért felelős emberi gént is, amelynek hiánya egy bizonyos típusú vérzékenységet okoz. Az állatok tejéből sikerült izolálnunk az ilyen típusú hemofíliás betegek gyógyításához szükséges fehérjét. Azóta persze nem állt meg a tudomány, számos új génmanipulációs eljárást sikerült kifejleszteni hasonló terápiás célokra, több betegség esetében.

A hírek szerint a kínaiak klónozott állatok tömegtermelésével próbálják kivédeni a túlnépesedéssel összefüggő élelmiszerhiányt. Ez lenne a jövő?

– Nem hiszem. A klónozás túlságosan idő- és munkaigényes technológia, éppen ezért költséges is. Eleve nagyon kevés számú petesejt alkalmas a klónozásra, ráadásul számos „beépített hiba” léphet közbe. Ennél jóval egyszerűbb és olcsóbb génmódosítási eljárások állnak rendelkezésre a mezőgazdaságban.

Milyen technológiákra gondol?

– A Roslin Intézetben például néhány éve egy sertést sikerült génmódosítással rezisztenssé tenni a gyorsan terjedő afrikai sertéspestist okozó vírussal szemben, amely három-négy nap alatt képes tömegesen végezni az állatokkal. Az immunitást hordozó gént egy afrikai vaddisznóból nyerték, és egy olyan új génszerkesztési technikát alkalmaztak, amely gyorsabb és hatékonyabb, mint a klónozás. Nairobiban részt vettem egy őshonos szarvasmarhafajta klónozásában is, ennek célja az volt, hogy legyőzzünk egy parazitát, amely az emberekben álomkórt (agyvelő- és agyhártyagyulladást) okoz, és tömegesen pusztítja a szubszaharai régióban a szarvasmarha-állományt.

A betegséggel szembeni rezisztenciával a hivatalos becslések szerint 20 százalékkal lehetne növelni az állatállomány méretét. Ezen a téren mérföldkőnek számít, hogy az Egyesült Államokban tavaly novemberben engedélyezték az első genetikailag módosított állat élelmiszerként való forgalmazását. Egy lazacról van szó, amely kétszer gyorsabban nő, mint hagyományos társai, miközben a vitaminok, ásványi anyagok és zsírsavak tekintetében nincs biológiailag számottevő különbség közöttük.

Mi a helyzet a veszélyeztetett fajokkal? Esetükben tud segíteni a klónozás vagy a génmódosítás?

– Igen, de a klónozás említett nehézségei ezen a téren is bonyolítják a helyzetet. Egyes állatokról nagy bizonyossággal tudjuk, hogy képesek vagyunk klónozni, másoknál már sok a bizonytalansági tényező, például mivel, nagyon leegyszerűsítve, nem tudunk eleget a reprodukciós mechanizmusukról.

Mit szokott felelni a gyakran felmerülő morális és biztonsági aggályokra?

– Semmi sem tökéletes, és természetesen nagyon körültekintőnek kell lennünk. De azt gondolom, sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy elüt egy busz, mint hogy a genetikai módosítás áldozata legyek. Figyelembe kell vennünk, hogy a Föld népessége az utóbbi ötven évben megduplázódott, és egyre gyorsul a folyamat, ami aggasztó kérdéseket vet fel az élelmiszer-ellátással és az egészségüggyel kapcsolatban.