Érvek a magasabb vagyonadó mellett
A más módokon megszerzett vagyonoknak azonban kisebb hatásuk van a gazdaságra, ha van egyáltalán. Így nem is áll fenn olyan ok, ami miatt azokat ne lehetne megfelelően újraosztani.
Lényegében négy módon lehet milliárdossá válni. Olyan cégalapítók és cégvezetők, mint Bill Gates, hasznos termékek és szolgáltatások kifejlesztésével lettek gazdagok. Olyan pénzügyi guruk pedig, mint Soros György, ügyes befektetésekkel alapozták meg vagyonukat. A politikai kapcsolatokkal rendelkező üzletemberek befolyásukat kihasználva természeti erőforrások kiaknázásával, államilag védett monopóliumok révén vagy állami vagyonok privatizálásával gazdagodtak meg. Végezetül: sok nagyon gazdag ember örökség révén jutott vagyonhoz.
Legnagyobb arányban, közel 40 százalékban cégalapítók és cégvezérek közül kerülnek ki a világ milliárdosai. Ez jó hír a gazdasági növekedés szempontjából, miután ők több millió munkahelyet hoznak létre, és országokat segítenek abban, hogy nemzetközi szinten versenyképesek maradjanak. Az örökösök teszik ki azonban a második legnagyobb csoportot 30 százalékos részesedésükkel, míg a pénzügyi guruk 20, a politikai kapcsolatokkal rendelkező üzletemberek 10 százalékos arányt képviselnek. Miután ez utóbbi forrásokból szerzett vagyonok gazdasági haszna kérdésesebb, így az az érvelés, hogy ezeket a vagyonokat meg kell védeni a redisztribúciótól, kevésbé meggyőző.
A megfelelő gazdaságpolitikának nemcsak az egyenlőtlenség csökkentésére, hanem arra is kellene irányulnia, hogy a vagyonteremtés produktív formáira fókuszáljon, miközben korlátozza a kevésbé produktív formákat. Miután pedig az öröklött vagyon alig élénkíti a gazdaságot, így a vagyon- és örökösödési adó megfelelő eszköz a kívánt célok eléréséhez.
Az ellenzők szerint a vagyonadó három okból is gátolhatja a gazdasági növekedést. Egyrészt a vállalkozók kevésbé törekednek majd vállalkozásuk bővítésére, ha nem hagyhatják vagyonukat gyermekeikre, másrészt a kis cégeket a felbomlás veszélye fenyegeti, ha a tulajdonosok halálakor az örökösök nem fizetik meg az adót. Harmadrészt a cégek alacsonyabb adóterhekkel bíró országokba települnek ki, vagy költséges és nem produktív adóelkerülési gyakorlatba kezdenek. Mindhárom aggodalom túlzott.
Sok ország már alkalmaz vagyon-, illetve örökösödési adót. Ezek az adók a vagyonok nagy részére nem vonatkoznak, ehelyett a hatalmas vagyonok kialakulásának megakadályozására irányulnak. Az USA-ban például az első 5,43 millió dollár mentesül az adó alól. Nincs azonban meggyőző bizonyíték arra sem, hogy a vagyonadók megnyomorítják a kis cégeket. Továbbá egy mérsékelt szintű adó nem valószínű, hogy döntő szempont lenne annak eldöntésében, hogy hol telepedjen le egy cég, vagy hogy hol éljen egy vagyonos ember. Nem meglepő módon a vagyonadók igen hatásosak az egyenlőtlenség csökkentésében. Az USA és Európa eltérő képet mutat e tekintetben. Az amerikai vagyonadók mértéke történelmi kitekintésben magasabb, mint az európaiaké, a hatvanas-hetvenes években 77 százalékos mértéknél tetőztek. Ennek eredményeképpen az amerikai vagyonok jóval gyorsabban tűntek el.
Az amerikai milliárdosok csupán egyharmada örökölte vagyonát, és ezen vagyonok kevesebb mint 10 százaléka volt visszavezethető több mint három generációra. Ezzel szemben az európai milliárdosok több mint fele örökölte vagyonát, és ezen vagyonok 20 százaléka több mint három generációra nyúlt vissza.
Az egyenlőtlenség felszámolása a következő évtizedek egyik legfőbb kihívásának számít. Semmi sem szól amellett, hogy amikor a politikusok a lehetséges döntéseket mérlegelik, akkor a vagyon- és örökösödési adók ne legfőbb prioritásként merüljenek fel.
Copyright: Project Syndicate, 2016www.project-syndicate.org
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.