Drámai fordulatoktól sem mentes a fővárosi buszbeszerzés legújabb története, és egyaránt szól pénzről és hatalmi harcról. S mint minden harcnak, ennek is vannak áldozatai.
„Tarlós újabb csengő kormányzati sallert kapott” – kommentálta címében az Index a legújabb fejleményt, arra utalva, hogy a kormány átírta az Európai Beruházási Bank hitelfeltételeit: mégsem lehet belőle csuklós buszokat venni. Pedig erre építve két tendert is kiírtak 75+75 darab beszerzésére, amelyekkel a 3-as metró felújításának idején az utasforgalmat lehetne lebonyolítani. Az elsőből lengyel csuklós buszokat vásároltak volna, a másodikból magyar PKD-konstrukciós buszokat, vagyis amelyeknek a végszerelését a BKV oldaná meg.
A dráma első felvonása már itt elkezdődött. Kiderült, a kész lengyel buszok olcsóbbak, mint a magyar járművek, amelyeket még szerelni kell. Persze hogy a főváros kiakadt ezen. Nehogy már Budapestnek kelljen kifizetnie a magyar buszgyártás felélesztésének költségeit! Ha az államnak kell a magyar buszgyártás, nyúljon ő a zsebébe. A kormány a magyar gyártóért lobbizott, amit a főpolgármester nehezen viselt. Lehet, hogy erre jött a saller? Így akarták „móresre tanítani”?
Csakhogy ezzel nemcsak a főpolgármestert találták el, hanem a magyar buszgyártást is. Talált, süllyedt... Ha nincs hitel, a főváros kevesebb buszt vehet. Nincs elég forrása. Márpedig ha mindent saját zsebből kell fizetnie, akkor szóba sem jöhet a magyar busz. Marad a lengyel. Akkor is, ha a magyar gyártó a hét elején még számokkal azt bizonygatta, ez az alacsonyabb ár hosszú távon többe kerül a fővárosnak is. Mert a piacinál jóval olcsóbb ajánlat mögött a magyarnál sokkal drágább pótalkatrészek húzódnak meg. És a magyarban több a férőhely meg az ülőhely is. A fővárosnál másként számolnak, ott így is a lengyel csuklós a nyerő.
De a valódi döntési helyzet nem is a fővárosnál van, hanem a kormánynál. S ez a dráma következő felvonása. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerdán bejelentette, nemzeti autóbuszgyártási stratégia kidolgozásáról és végrehajtásáról döntöttek. A következő három évben készülne el, és „biztosítaná, hogy a magyar buszgyártás minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt helytállhasson a nemzetközi versenyben”. Jó, de mi lesz most? Akkor, amikor éppen 75 csuklósbusz megrendelésétől esik el a magyar gyártó. A túléléshez, a nemzetközi megjelenéshez először a mát meg a holnapot kell túlélni.
Ehhez pedig megrendelés kell, enélkül nincs gazdaságos méretű működés. A szóvivő kijelentette: „A budapesti tárgyalásokon is azt kérték, hogy a főváros vegye figyelembe ezt a nemzetgazdaságossági szempontból kiemelkedő fontosságú kormányzati szándékot.” Vegye figyelembe akkor, amikor a biztosnak látszó hitelből kizárják a buszbeszerzést? A budapesti főpolgármestert egy dolog érdekli: melyik busz az olcsóbb. Most. Igaz, a magyar buszgyártás munkahelyeket teremt, s növeli a vásárlóerőt, adóbevételekkel jár, tehát hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez. Ezt nem a főpolgármesternek kell végiggondolnia. Ez gazdasági stratégia, tehát a kormány dolga. Azé a kormányé, amelyik ráadásul meghirdette: 2020-ra a jelenlegi 23 százalékról 30 százalékra növelné az ipar részarányát a GDP-ben. A magyar buszgyártás beleillik e koncepcióba. Ha valóban versenyképes, korszerű.
A kormány viselkedése e történetben legalábbis kettős: pénteken még hitelt szab át, amivel nemcsak a fővárost, de a magyar gyártót is telibe találja. Szerdán meg bejelenti: lesz nemzeti autóbuszgyártási stratégia. Tehát egyik kézzel rombol, másikkal meg ment? Hogy is van ez? Ez már a dráma harmadik, kissé zavaros felvonása. Tele van különös csavarokkal. Még talán a két gyártó viselkedése a leglogikusabb: a lengyelek dömpingszerű árat adtak – ugyanezt a buszt Lengyelországban jóval drágábban értékesítették –, hiszen piacot akarnak venni. A magyar gyártó meg kétségbeesve fut a pénze után. Volt egy megnyert tendere, s ez egy tollvonással szertefoszlott.
A kár óriási. Több száz milliós fejlesztési költségek, munkahelyek, magyar beszállítók... Most éppen minden veszni látszik. Hacsak a főváros nem határoz másként. Tegnap elhalasztotta a döntést a kormány bejelentése miatt. Tehát innen megint újra minden lehetséges. Jöhet a dráma negyedik felvonása. Ez egy ilyen műsor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.