Csak az irány van kőbe vésve

A napokban jelent meg az iparfejlesztést célzó Irinyi-terv, amelynek célja, hogy a GDP-n belül 23 százalékról 30-ra emelje fel az ipar arányát. Hogy kívánják ezt megvalósítani?

– Az innovatív iparfejlesztés a célunk. Irinyi János saját korának egyik legkitűnőbb felfedezője volt, aki kémikusként a szabadságharc ideje alatt lőszergyárat irányított, vagyis sok minden benne van ebben a névben. A világ észrevette, hogy ha kiszervezzük az ipart, és csak a szolgáltatásokat hagyjuk meg, az nem sikeres modell. Azt szeretnénk, ha a magyar gazdaság válságálló lenne, nem lennénk támadhatók, sebezhetők, az emberek pedig biztos jövőt látnának maguk előtt.

A magyar ipar most kitett a járműgyártásnak, aminek már érezzük is a hátrányait, mert az év első három hónapjában csökkent a termelés.

– A járműgyártás kimondottan innovatív iparág, sok beszállítót tud bevonni, és a területen sok lehetőségük van a magyar kkv-knak is, de nem függhetünk csak a járműgyártástól. Van néhány iparág, ahol komparatív előnyünk van, vagy megteremthető ez, ilyen a speciális gépgyártás, az egészségipar, az élelmiszeripar, az infokommunikáció, a zöldipar és a honvédelem. Ezeknek a fejlesztésével pont az a célunk, hogy a járműgyártás ciklikusságát kompenzáljuk. A mostani visszaesés a magyar autógyártásban azonban csak szezonális jellegű, hiszen az európai értékesítések jól alakulnak. Három hónapos statisztikákból nem lehet következtetéseket levonni, de a Volkswagen-probléma rávilágított az e-mobilitás fontosságára. Az Irinyi-terv sem csupán a hagyományos fejlesztéseket támogatja, hanem az új technológiákat. Ma már mindenki az internettel, digitálisan dolgozik. Gondolom, a telefonján is legalább 120 hasznos vagy kevésbé hasznos alkalmazás van…

Mint amilyen az Uber, amelyet éppen támad a kormány.

– Az ilyen és hasonló alkalmazásokkal kapcsolatban fel kell készülnünk arra, hogy a világ a változik. Az Ubert kell kifogásolni a közlekedésbiztonság, a személybiztonság vagy a szabálykerülés miatt, de nem lehet ignorálni. A világban új üzleti sémák alakulnak ki, így az Uber negatív vonásait ki kell irtani, de a pozitívakat be kell építeni az életünkbe. A Waze például a legjobb közlekedésirányító eszköz, mert széles körű adatbázisra épül. Fel kell készülnünk a platformgazdaságra, és meg kell találnunk a megfelelő szabályozást, de ezeket fel kell használni mint katapultot, hogy bizonyos vállalatokat még erőteljesebben kimozgassanak a gazdasági térbe.

Milyen technológiákat támogatnak?

– A hagyományos iparágak csak évi 2-5 százalékkal tudnak nőni, az Irinyi-terv azonban az egészség­ipart, az élelmiszeripart vagy az infokommunikációt is támogatja, ezek gyorsabban bővülhetnek. Az első és legfontosabb cél a hozzáállás megváltoztatása. Ahhoz, hogy erősítsük az újító gondolatokat, új termékeket kell előállítani. A kkv-knak is meg kell érteniük, hogy a digitális társadalom korában élünk, de csak akkor tudunk fejlődni, ha ehhez megfelelő embereket képez a felsőoktatás, és meglesz a szakmunkásháttér. A duális felsőoktatási képzés keretében mi arról is beszélgetünk, hogy egyre több olyan hallgatóra van szükség, aki a végzést, a diplomaszerzést követően nem multinacionális cégnél helyezkedik el, hanem hazai kkv-nál vállal munkát, vagy önálló vállalkozást indít. Pénzügyi lépéseket is tervezünk, nem kimondottan új források bevonásával, mert megfelelő mennyiségű uniós forrás áll rendelkezésre ehhez.

Évente mennyi pénz lesz az Irinyi-tervben, amit be tudnak fecskendeni a gazdaságba?

– A 2014–2020 közötti időszakban a 12 ezermilliárd forint uniós forrás 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítjuk. Az alapgondolat az, hogy évente több mint ezermilliárdot költünk erre. Lényeges, hogy ennek a pénznek egy érezhető hányada egy irányba menjen, az iparfejlesztés felé.

Ehhez költségvetési forrásokat is hozzárendelnek?

– A terv megvalósításához természetesen a szükséges pénzeszközöket fokozatosan rendeljük hozzá, mert először tisztán kell látnunk, hogyan tudjuk a leghatékonyabban felhasználni ezeket az összegeket. Fontosnak tartjuk, hogy a már meglévő források elosztásánál ezek a szempontok érvényesüljenek, mert az Irinyi-tervnek éppen az a lényege, hogy most, amikor a feltételek már megengedik, teremtsük meg gazdaságunk hosszú távú növekedésének hajtóerejét. Az a feladat, hogy ezeket a pénzeket célirányosan használjuk fel. Mindenütt azt szeretnénk érvényesíteni, hogy korszerűbb, nagyobb hozzáadott értékű terméket hozzunk létre. Azokon a területeken avatkozunk be, ahol az államnak nagyobb hatása lehet.

Leginkább a hadiiparra van hatása a kormánynak.

– Több területre van hatásunk. Egy korszerű hadiipar a technológia csúcsa. Azt szeretnénk elérni, hogy legyen korszerű fegyvergyárunk, de autóbuszgyártásban is óriási múltja van Magyarországnak. Ennek a maradványai most is megvannak, és ha megnézzük a magyar autóbusz-felhasználási igényt, akkor látjuk, hogy érdemes hozzárendelni a gyáripari kapacitásokat, ha világszínvonalon tudunk gyártani. A tömegközlekedéshez egyre több elektromos busz kell, és ha Paksra gondolunk, akkor ez megvalósítható.

Hogyan profitálnak majd mindebből a magyar kkv-k? Ők azt mondják, hogy nincs pénzük innovációra.

– Én úgy látom, hogy a jó ötletekre mindig lehet találni pénzt. A kormány tervei szerint ezek a források gyakorlatilag minden egyes termelő vállalat és vállalkozás számára elérhetők lesznek. Terveink szerint a források, támogatások rendszere részben egymásra épülő, részben egymást kiegészítő elemekből áll majd. A kkv-k jelentős hányadában nem azért nem fejlesztenek, mert nincs pénz, hanem mert úri huncutságnak tartják, és nincs szakemberük. Utóbbiak képzése az állam feladata, és az is, hogy értesse meg a kkv-kkal, miért kell fejleszteni. Ehhez mintagyárakat fogunk létrehozni, ahová a kkv-k illetékesei elmehetnek, és láthatják, hogy milyen modern technológiát alkalmazhatnak ők is, ami segíti az iparfejlesztést.

A modern, fejlett gazdaságokban azonban nem az ipar, hanem a szolgáltatások részaránya növekszik.

– Az esetek nagy többségében az Irinyi-terv céljai is átfogók, és nemcsak a klasszikus ipari tevékenységgel foglalkoznak, hanem fejlesztik a mezőgazdaságot és a szolgáltató szektort. Ma már nem érdemes elválasztani ezeket a területeket egymástól. Engem nem fog zavarni, ha nem 30 százalék lesz az ipar aránya 2020-ra, hanem mondjuk csak 28, ha a szolgáltató szektor is gyorsabban nő, mert az infokommunikáció fejlődése például a szolgáltatásoknál gyorsabban jelentkezik. Nem kell kőbe vésni a 30-at, azt kell kőbe vésni, hogy Magyarország hatékony, versenyképes, növekvő gazdaság legyen.

Névjegy

Lepsényi István húsz évig (1995 és 2015 között) a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezető igazgatója volt, ahonnan tavaly novemberben a gazdasági tárcához igazolt. A Knorr-Bremsénél egyebek között feladatai közé tartozott a beszállítói hálózat kiépítése és növelése, új termékek gyártása, valamint a kelet-közép-európai hálózat kiépítése. Ezt megelőzően, 1991 és 1994 között a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgatója volt. A rendszerváltás előtti időkben az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban dolgozott. Lepsényi gazdasági mérnök, okleveles gépészmérnök.