Pert vesztett a Nemzetgazdasági Minisztérium, nem titkolhatják tovább a multiknak adott adókedvezményeket. Helyes. A kérdés csak az, hogy miért kellett ezért perre menni. S egyáltalán: miért jó az az állami intézményeknek, ha egyre több munkát adnak a bíróságoknak olyan ügyekben, amelyekben a józan ész alapján is megérné a teljes nyilvánosság?
A jogerős ítéletek nagy számban ezt ki is kényszerítik, de ezzel sok idő, pénz megy el, miközben egy mozdulattal fel lehetne minden közpénzhez kapcsolódó adatot pakolni az internetre. Ezek a szervezetek ugyanis nem magánpénzből gazdálkodnak, nem magánpénzt osztanak, teljes lehetne a nyilvánosság. Ugyanez vonatkozhatna az állami cégekre is. Ezzel szemben inkább a titkolózási hajlam erősödik, folyamatosan: a 2017-es költségvetés ehhez jogi alapot is teremtene. A magyarázat szerint csak azok az adatok lesznek titkosak, amelyeknek a nyilvánosságra kerülése hátrányos helyzetbe hozná az állami cégeket. Újabb gumijogszabály, ami kiváló terepe lehet majd a jövő pereinek.
A mostani történetben az LMP politikusa csak annyit szeretett volna megtudni, milyen adókedvezményeket kaptak a kormány stratégiai partnerei a megállapodás aláírásakor. Ez zömében multicégeket érinthet, hiszen az együttműködések nagyobb hányada velük köttetett. Az NGM adótitoknak minősítette ezt a tételt, másfél éves huzavona után a bíróság kimondta: az adókedvezmény is közpénz. Mint ahogy a filmes meg a sporthoz kapcsolódó tao-kedvezmények is azok. Ezek ugyanis az államnak egyébként befizetendő közpénzekből vonhatók le, s adhatók át a megjelölt célokra. Nem is lenne ezzel baj, hiszen lehetnek olyan, társadalmilag, üzletileg is hasznos célok, amelyek megérdemlik a köz támogatását. A titkolózás azonban gyanút kelt. Lehet, hogy olyanokat is támogatnak, amelyeknél kínos lenne, ha kiderülne? A multi cégek saját országukban hozzászoktak a nagy nyilvánossághoz. Valószínűleg természetesnek vennék, ha minden, az állammal vagy állami vállalattal kötött szerződésüknek ki kellene állnia a nyilvánosság próbáját is. Tehát ők nem szorulnak erre a kíméletre. Akkor…?
Az átláthatóság hiánya nem új keletű Magyarországon. Két napja az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a tagállamoknak szóló ajánlásokat, s az egyik éppen ez a terület, amin javítani kellene: a bizottság a közbeszerzéseknél több nyílt pályázatot, több e-közbeszerzést, azaz a verseny erősítését javasolja. Vagyis a korrupciónak még a lehetőségét, látszatát is el kell kerülni, s ezért aktívan tenni is kell. Colleen Bell amerikai nagykövet kedden a Közép-európai Egyetemen úgy fogalmazott, hogy az emberek becsapva érzik magukat, ha az adójukból közszolgák és választott tisztségviselők és az ő családjaik gazdagodnak meg. Magyarországon a korrupció olyan probléma, amely aggasztja az embereket: ezt felmérések is folyamatosan mutatják. A Magyar Nemzeti Bank alapítványairól az Alkotmánybíróság mondta ki: közpénzből gazdálkodnak, nyilvánosságra kell hozni a támogatások listáját. Ezt részben meg is tették, a magánszemélyeknél még személyiségi jogokra hivatkozva őrzik az adatokat.
De már az eddig kiderült adatok is családi összefonódásokat, értelmetlen pénzszórást jeleztek. Matolcsy György MNB-elnök blöffnek meg politikai támadásnak nevezi az őt emiatt ért bírálatokat. A kormányfő meg teljes bizalmáról biztosítja. Ez baj. A magyar gazdaságnak s szereplőinek ugyanis versenyhátrányt jelent, ha működéséhez a „korrupció” állandó jellemzőként kapcsolódik. Egy ilyen helyzet demoralizál, átláthatatlan viszonyokat jelez, amit egy transzparensen működő cég igyekszik elkerülni.
Nem meglepő hát, ha akad olyan vállalat, amely büszkén mondja: ő nem üzletel az állammal, az állami cégekkel. Nincs rászorulva. Vagyis ez azt jelenti, burkoltan fogalmazva: a piacon is megél, nem kellenek a stiklik, a korrupciógyanús megoldások. Ám van olyan üzleti tevékenység, ahol nem kerülhető el az állami megrendelés. Ott alapvető lenne a tiszta verseny, a teljesítmény szerinti megmérettetés. Ehhez jelentene garanciát, védelmet a teljes nyilvánosság. Az ellenőrizhetőség ugyanis meggátolhatja a titkolni való döntéseket. A kérdés csak az, mennyire gondolja komolyan a kormány a korrupcióellenes harcot, programot. Ha nagyon szeretné erősíteni a cégek versenyképességét, akkor erősítse a versenyt. Nyíltan, átláthatóan. A szaporodó titkosítási akciók azonban nem ebbe az irányba visznek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.