A gazdaság nem legitimál

„A hatalomgyakorlás egyik legfontosabb legitimációs faktora a rend és a rendezettség” – hangsúlyozta Orbán Viktor az ügyészség napján tartott beszédében. Azt mondta, az elmúlt hatvan évben ez a legitimációs eszköz a lényegében folyamatos gazdasági növekedés, szociális jólét biztosítása volt. „Ez a korszak lezárult” – szögezte le a miniszterelnök. A kontinens globális súlya csökken. Nem lesz képes pozícióját megőrizni a gazdasági világversenyben, így szerinte a hatalmat nem lehet többé gazdasági sikerekkel legitimálni. Bár hozzátette, hogy a folyamatos növekedés elmaradása az EU keleti részére nem igaz, Közép-Európa továbbra is a kontinens gazdasági motorja lesz.

Igaza van a magyar kormányfőnek. A rend és a rendezettség, azaz a törvények betartása egy ország működésének a fundamentuma. Ha ez ingatag, nő a bizonytalanság, kiszámíthatatlan folyamatok indulhatnak el. A törvények betartásában a hatalom gyakorlóinak kell jó példával elöl járniuk. Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Ha ez megvan, az ország többi polgárától is elvárható a jogkövetés, ami a rend alapja.

Magyarországon nem a nemzetközi menekülthullám idézte elő az elbizonytalanodást. Ez legfeljebb felerősítette a már amúgy is létező folyamatokat. A legfőbb ügyész tekintélyét nem az kezdte ki, hogy „a politikai diskurzus elvadult”, ahogy a miniszterelnök mondta, hanem a jogilag vagy erkölcsileg támadható ügyekhez fűződő kapcsolatok vagy éppen a sokszor átláthatatlan, zűrös folyamatok. Ha valakinek, hát a legfőbb ügyésznek a teljes nyilvánosság lehetne a legfőbb védelmezője az őt bírálókkal szemben. A Quaestor-ügyben például máig rejtélyes módon túl sokáig lófrálhatott szabadon a csalássorozat főszereplője. Különös és visszatetsző volt, ahogy az ügyészég visszavágott a bíróság hiánypótlási felszólítására. Az is furcsa, hogy a Quaestor elnökének – az ügy fő vádlottjának – személyi titkárát még tanúként sem hallgatta meg a nyomozó hatóság. Róla az terjedt el, hogy „személyes, magánéleti kapcsolatot ápol” a legfőbb ügyész lányával. De említhetnénk Polt Péter feleségét is, aki a sokat bírált MNB-alapítványok felügyelőbizottságában van jelen. Vagy a legfőbb ügyész legutóbbi ingatlanügyét. Igaza lehet abban, hogy nem kellett még szerepeltetnie az idei vagyonbevallásában, mert nemrégiben vette, de a terjedő pletykákat megelőzendő a vételárat már most nyilvánosságra kellett volna hozni. A legfőbb ügyész tisztessége, sőt annak látszata is alapja a rendnek, a rendezettségnek. E nélkül „az egyik legfontosabb rendszertartó pillér” – ahogy Orbán Viktor jellemezte az ügyészséget – inog.

A rend és a rendezettség fenntartásában sokat segíthet a jól működő gazdaság. Az ebből származó bevételekből futhatja a jólét megteremtésére. Ugyanakkor a jól működő gazdaság előfeltétele a rend és rendezettség. Fontos, hogy a gazdaság minden szereplője tudja, a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, a közpénzekből, a közbeszerzésekből, az EU-forrásokból érdem, teljesítmény alapján részesednek az üzleti szereplők, s nem játszik semmilyen szerepet ebben a politikai barátság, szimpátia. Ha most egy gyors közvélemény-kutatást tartanánk, kiderülne, az általános közvélekedés szerint a politikai kapcsolatok dominálnak a közpénzek elosztásánál is. Ugye ez nem maga a rend, a rendezettség?

Nehezen értelmezhető a miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy a hatalmat nem lehet többé gazdasági sikerekkel legitimálni. Idáig sem lehetett. A törvényes választás a hatalom legitim működésének alapja. Ha ez átlátható, demokratikus rendszeren alapszik, akkor a legitimáció adott. Más kérdés a hatalomgyakorlás módja. Lényeges kérdés, mennyire a közjó irányítja egy adott kormány működését? Mennyire tartja fontosnak a társadalmi igazságosságot, a szociális szempontok érvényesítését? Mennyire fogadja el, erősíti vagy csökkenti a jövedelmi különbségeket? Mennyire lényeges a rend és a rendezettség fenntartásához az emberhez méltó életszínvonal biztosítása? Nélkülöző emberekkel, a növekvő társadalmi igazságtalanság érzetével nehéz lesz rendet tartani. Vagyis a társadalmi rendezettséghez sok minden kell. Kiszámítható, stabil törvényeken alapuló kormányzás, átlátóan, a köz jólétéért dolgozó közigazgatás, és kell egy növekvő, versenyképes gazdaság. Ez nem a legitimációt adja, csak az anyagi alapját. Ez se semmi.