Átrendeződik a könyvvizsgálói piac

Szigorúbb szabályozást és ezáltal a könyvvizsgálói tevékenység iránti erősödő bizalmat ígéri a könyvvizsgálókról szóló törvény májusi módosítása. A jogszabály ugyanakkor jelentős változásokat hozhat több mint másfél száz érintett társaság számára a következő időszakban. A törvényhozás egy 2014-ben elfogadott uniós irányelvet épített be a magyar jogrendszerbe, amelynek átvétele 2016. június 17-ig minden tagállam számára kötelező.

Az új szabályok rendelkeznek arról, hogy a közérdeklődésnek leginkább kitett vállalatok könyvvizsgálócégekkel folytatott együttműködése milyen időtartamra terjedhet ki, illetve megszabják a könyvvizsgálaton felül nyújtható szolgáltatások körét és mértékét, emellett átalakítják a könyvvizsgálók közfelügyeleti rendszerét.

A könyvvizsgálók úgynevezett kötelező rotációjának lényege, hogy a hitelintézetek, biztosítók, befektetési vállalkozások és bizonyos alapkezelők nyolcévente kötelesek könyvvizsgálót váltani, míg a többi tőzsdei kibocsátónak tízévente kell ugyanezt megtennie. A változásnak, amellett, hogy hozzájárul a könyvvizsgálói szakmába vetett bizalom megerősítéséhez, a várakozások szerint versenyélénkítő hatása is lesz.

Rövid távon azonban mindenképpen turbulenciát okoz a szabályozás, miután lesznek olyan társaságok, ahol sokéves könyvvizsgálati kapcsolatnak kell búcsút inteni. A szabály akár már 2017-től indokolttá teheti a váltást, azonban a rotációs intervallum hosszának köszönhetően elkerülhető, hogy rövid időn belül nagyszámú cégnél kelljen könyvvizsgálót cserélni. A törvénymódosítás ugyanakkor éppen a kötelező változtatás miatt új lehetőségeket is teremt a cégeknek.

Jelentős feladat lesz az összeférhetetlenségi szabályok értelmezése és alkalmazása is. Az érintett társaságoknak felül kell vizsgálniuk, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyeket továbbra is igénybe vehetnek a könyvvizsgálójuktól. Az új szabályok ugyanis meghatározzák, hogy egyes tevékenységeket milyen értékhatárig végezhetnek a könyvvizsgálók ugyanazon ügyfélnek. Az értékhatáron kívül a törvény tilalmat vezetett be többek között bizonyos adótanácsadói szolgáltatásokra, jogi képviseletre és a vagyonértékelésre.

Tovább erősíti a szabályozási környezetet, hogy a törvénymódosítás hatására átalakul a könyvvizsgálók közfelügyeleti rendszere. A Nemzetgazdasági Minisztériumban működő Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóság több jogosultságot kapott a szakma szereplőinek ellenőrzésére. A közfelügyelet elsődleges feladata, hogy kiszűrje a szakma azon szereplőit, amelyek nem megfelelő minőségben látják el a munkájukat, ezért a hatáskör bővülése szintén a bizalom növekedésének irányába viszi a piacot.

A retorziók tárháza széles körű, és ezeknek egy része már eddig is alkalmazásban volt. A közfelügyelet ismételt vizsgálatra kötelezheti a könyvvizsgálót, amennyiben arra az eredményre jut, hogy a kiadott jelentést az elvégzett munka nem támasztja alá, de akár fegyelmi eljárást indíthat a könyvvizsgáló ellen, végső esetben pedig a működési engedélyt is visszavonhatja.

Az uniós direktíva valamennyi tagország számára a júniusi határidőt szabta meg végleges dátumként, így most – bár néhány ország hamarabb bevezette az irányelvet – a változás valamennyi, az Európai Unió területén működő, közérdeklődésnek kitett vállalatcsoportot érint. A nemzeti szabályozás ugyan néhány ponton – így például akár a rotációs időszak hosszában is – eltérhet, az alapvető cél megegyezik.

A törvényhozás által elfogadott módosítások mindenképp előrelépésként tekinthetünk a könyvvizsgálók és az érintett társaságok szempontjából is. A törvénymódosítás várhatóan nem okoz majd látványos fennakadást a mindennapi ügymenetben, mivel a komplex szabályokkal érkező változások nem érik teljesen váratlanul a szereplőket. Számos társaság követte figyelemmel a várható módosításokat, ugyanakkor már most látszik, hogy a gyakorlati alkalmazás a cégcsoportok határokon átívelő működése miatt nem lesz egyszerű feladat.

A társaságok számára kulcsfontosságú, hogy fokozzák a befektetői bizalmat, ami nem titkolt célja volt az új jogszabálynak. A szabályozás összetettsége miatt a cégeknek azonban az eddigieknél is jobban kell figyelniük, hogy kiismerjék magukat a megváltozott jogszabályi környezetben, és megfeleljenek az új elvárásoknak.