Csak súlyosbodtak a botrányízű fejlemények a Norbi Update közgyűlésén

Kerestem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) képviselőit Schóbert Norbi cégének éves közgyűlésén, de nem találtam. Ezért is lepődtem meg az MNB két nappal később kiadott közleményén, miszerint „közgyűlési részvételekkel és a könyvvizsgálókkal való fokozott együttműködéssel kiemelten ellenőrzi a nyilvános értékpapírok kibocsátóinak jogszerű tájékoztatásait a befektetők felé”. Meglehet persze, hogy a jegybank képviselője is inkognitóban volt. Mint jómagam, akit újságíróként nem engedtek be az eseményre, csak az egyik befektető szakértőjeként. De azt is csak úgy, hogy előtte kikötötték, írásban nyilatkozzak arról, hogy egyetlen sort sem írok az eseményről.

Mindez 2016 közepén, 26 évvel a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) újjászületése után, egy azon jegyzett nyilvános részvénytársaság éves közgyűlésén. Amelyen aztán csak súlyosbodtak a botrányízű fejlemények. Szemléltetésül hadd osszak meg néhányat közülük – megtehetem, hiszen végül nem írtam alá a nem írásról szóló kötelezettségvállalási papírost.

Szóval, úgy kellett szavazniuk a Norbi Update Lowcarb Nyrt. együttesen még 12 százalékos pakettjét sem tulajdonló kisbefektetőknek a cég éves beszámolójáról, hogy a tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban nem tehettek fel kérdéseket. Noha ez a hatályos tőkepiaci törvényben biztosított joguk. A cég érvelése szerint ugyanis a kisbefektetők nem tették fel előzetesen írásban a kérdéseiket, de ha megtették volna, Norbiék akkor is csak nyolc nap múlva válaszoltak volna. Azaz, csak hogy értsük: nyolc nappal azután, hogy megszavazták a beszámolót.

A többi furcsaságról (szabálytalanságról?) csak címszavakban. A könyvvizsgáló jelentését úgy fogadta el a közgyűlés a fitneszguru és felesége közel 89 százalékos befolyásának köszönhetően, hogy azt nem tették közzé a részvényesi összejövetel előtt legalább 21 nappal. A Norbi Update-nek nincs felügyelőbizottsága, egyedüliként a BÉT-en forgó 43 cég között (lehet, hogy a többi 42 közül akad, akinek csak névlegesen van ilyen testülete, magyarul, az csak asszisztál az igazgatóság döntéseihez, de legalább létezik). Auditbizottsága legalább van Norbiéknak – derült ki többszöri faggatózásra –, ezt a törvény az igazgatósággal rendelkező cégeknél kötelezővé teszi. Csak a jelentésükkel nem lehetett találkozni a közgyűlésen, és az később sem került fel sem a társaság, sem a BÉT honlapjára.

Mindezeket követően azon már meg sem lehet lepődni, hogy az egyik kisbefektetőnek kellett jó szándékúan javasolnia Norbinak, pontosítsa azt az egyébként barátságos szándékkal tett kijelentését, miszerint „nem akarok kiszorítani”, miután úgy érezte, a fitneszguru nincs tisztában annak jelentésével. Mint ahogy a társaság többi képviselője sem azzal, mik is a jogok és kötelezettségek egy társaság tőzsdei kivezetésénél.

Önkritikaként is felfogható, hogy a BÉT-ben tavaly novemberben több mint 75 százalék fölé jutott MNB meghirdette: a jövőben szigorúbb feltételekkel kerülhetnek csak a tőzsdére a társaságok, kockáztathatják a bennük hívő befektetők pénzét, s csak akkor maradhatnak a parketten, ha betartják a játékszabályokat, nem sérül az üzleti hírnevük. Ha így tett volna korábban is az MNB, akkor most nem üthetnék bottal a kisbefektetők a Norbi-papírokba tett pénzük – jó esetben – több mint felét. Hiszen a fitneszguru tőzsdei kalandját már az MNB hagyta jóvá 2014 őszén, nem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Így az a gyakran elhangzó hivatkozási alap nem áll meg, miszerint akkor még nem voltak a felügyeleti jogok a jegybanknál, miután az a PSZÁF-ot csak 2013. október 1-jével annektálta.

De még mindig nem késő bekeményítenie az MNB-nek. Hiszen, ha valóra válnak a tervei, akkor nemsokára több tucat kis- és középvállalkozó próbálkozhat forrást szerezni a tőzsdén keresztül. Márpedig úgy tűnik, egy ideig csak az ő részvényeikből szemezgethetnek a mostaninál szélesebb kínálatban reménykedő kisbefektetők. Mivelhogy a mostani forgalom csaknem száz százalékát kitevő négy blue chiphez (a Molhoz, az OTP-hez, a Telekomhoz és a Richterhez) hasonló kibocsátók (jelesül: Budapest Bank, MKB, MVM, Szerencsejáték Zrt.) bevezetésének esélye minimálisnak tűnik.