Felpöröghet-e a magyar gazdaság?

Karsai

Gábor,

a GKI Gazdaságkutató

vezérigazgató-helyettese

Az első negyedévi lassulásban három tényezőcsoportnak volt meghatározó szerepe. Az EU-támogatások idei apálya a beruházások visszaesését okozta. Érvényesült a már hat éve működő „magyar modell” okozta rossz befektetési környezet növekedést visszafogó hatása. Ráadásul egyes részpiacokon (például Audi) értékesítési problémák jelentkeztek. Az év során az építőipari visszaesés jelentősen mérséklődhet, az ipari dinamika már élénkül, a lakossági keresletre termelő és szolgáltató ágazatok bővülhetnek, s jó mezőgazdasági termésre van kilátás. Jövőre az EU-támogatások is lendületet kaphatnak. Így idén 2 százalékos vagy ezt megközelítő, jövőre 2,5 százalék körüli növekedés valószínű, de ez a „felpörgés” el fog maradni regionális versenytársaink fordulatszámától.

Török

Zoltán,

a Raiffeisen Bank

vezető közgazdásza

Egyszeri hatások rontották a gazdaság teljesítményét, így az autóipar átmeneti gyengélkedése és az EU-pénzek felhasználásának a lanyhulása. Az egyik következtetés pozitív: a fenti tényezők az év hátralévő részében már kevésbé lesznek képesek rontani a mutatókon, így jó eséllyel összejön 2016-ban a 2 százalék körüli növekedés. A másik azonban negatív. Az első negyedéves gyenge adat rámutat a növekedés sérülékenységére: autóipari beruházások és EU-pénzek nélkül a magyar gazdasági teljesítmény borzasztóan halovány. Ennek orvoslása nem lehetetlen, így amellett, hogy az állami iparfejlesztés ne csak politikai szólamokban merüljön ki, a gazdálkodási környezet stabilizálása kellene, hogy a kormány legfontosabb feladata legyen. Félő, hogy megint csak a politikai szólamokig jutunk.

Trippon

Mariann,

a CIB Bank

vezető elemzője

Az első negyedéves GDP részletes bontása megerősítette, hogy a gyenge első negyedévért elsősorban az autóipar átmeneti megtorpanása és az EU-források elapadása a felelős. Az elmúlt napokban beérkezett friss adatok alátámasztani látszanak azt a várakozásunkat, amely szerint az év további részében erőre kaphat a magyar gazdaság. A feldolgozóipar minden bizonnyal visszatér egy nem kifejezetten gyors, de stabil növekedési pályára (amennyiben a külső kereslet stabil marad), miközben a második-harmadik negyedévben az EU-források beáramlása is felgyorsulhat. Idei évre vonatkozó növekedési előrejelzésünk változatlan: 2 százalékos dinamikával számolunk, ami 2017-ben (nem utolsósorban a költségvetési stimulusnak köszönhetően) tovább gyorsulhat.

Ürmössy

Gergely,

az Erste Bank

vezető elemzője

Gyakorlatilag lefulladt a magyar gazdaság az első negyedévben, hiszen leállt néhány autóipari üzem, és kevesebb beruházás indult útjára az EU-s források elapadása miatt. Öröm az ürömben, hogy ezek a kedvezőtlen hatások átmenetileg nyomták rá a bélyegüket a gazdasági teljesítményre, a háztartások fogyasztása pedig magasabb fokozatba kapcsolt az év első hónapjaiban. Várhatóan a második negyedévben már arról fognak tanúskodni a számok, hogy a magyar gazdaság új lendületet vett. Az év eleji megbicsaklás ellenére a gazdaság növekedése idén elérheti a 2 százalékos ütemet, hiszen a háztartások vásárlóereje tovább nőhet, az EU-s támogatások lehívása valószínűleg felpörög, illetve az autógyárak újra közel teljes kapacitással üzemelnek.

Virovácz

Péter,

az ING Bank

vezető közgazdásza

Az első negyedév első ránézésre kiábrándító adata tartogat pozitív üzeneteket is a jövőre nézve. A lakossági fogyasztás jelentősen emelkedett, köszönhetően a vásárlóerő erősödésének. Ez utóbbit az emelkedő bérek és a növekvő foglalkoztatottság, továbbá az alacsony inflációs környezet vezérli. A folyamatok a közeljövőben is fennmaradhatnak, s növelik az elkölthető jövedelmet. Az áprilisi kiskereskedelmi és ipari adatok is biztatóan alakulnak. Ez utóbbi mindenképp kedvező előjel az év hátralévő részét tekintve, hiszen az első negyedévben a hiányzó láncszem az ipari teljesítmény alakulása volt. Ha az ipar – és így az export – is tartósan magára talál, úgy ismét 2 százalék feletti gazdasági növekedést láthatunk a következő negyedévekben.