Fenntartható Európa felé

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) fontos mérföldkőhöz ért, amikor a tagállamok tavaly elfogadták a szervezet 2030-ig szóló fenntartható fejlesztési céljait. Ahhoz azonban, hogy ezeket a globális célok néven is ismert terveket megvalósítsuk, olyan új üzleti modellekre van szükség, amelyek fenntarthatóbb, befogadóbb és igazságosabb növekedést tesznek lehetővé.

A globális célok mellett Európának sürgős szüksége van egy közös növekedési programra is. Ezt bizonyítja, hogy a 2007-es csúcsév óta 72 százalékkal csökkentek az Európai Unióba érkező közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI). A rekordalacsony kamatszintek, az olcsó energia és a monetáris ösztönzők ellenére sem tért vissza a befektetői bizalom. A jelenlegi viharos európai környezetben, amikor is rendkívül alacsony a népesség növekedése, a gazdaság csak lassan tér magához, és kontinensszerte deflációval kell szembenézni, új S-görbére van szükség. Új stratégiát kell kitalálni, innovációt kell bevezetni, a régiómodellt végleg hátra kell hagyni. A rövid távú bevándorlási és nemzetbiztonsági kihívások közepette ugyanakkor a kormányok nehezen fordítják politikai erőforrásaikat, figyelmüket és pénzügyi forrásaikat az európai gazdasági reneszánsz megvalósítására.

Már csak azért is sajnálatos ez a helyzet, mert Európa rendkívül jó pozícióban van ahhoz, hogy felpörgesse gazdaságát. Az öreg kontinens még mindig a világ GDP-jének egynegyedét adja, az európai munkaerő rendkívül jól képzett és kreatív, fejlett a szellemi tulajdon jogvédelme, és az iparosodás szintje is stabil alapot ad. A Világgazdasági Fórum tavalyi globális versenyképességi jelentése nem kevesebb, mint hat euró­pai országot rangsorol a legjobb tíz közé – és ezek közül öt EU-tagállam. Ez összefügg azzal, hogy a világ vezető márkái közül jó néhány büszkélkedhet európai gyökerekkel – köztük világszerte ismert, ikonikus autó-, divat-, élelmiszer- és kozmetikummárkák. Ezek a márkák egyértelműen az innováció fontos forrásai, és egyre inkább megfelelnek a fogyasztók fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásainak. Tudjuk, hogy a német és francia fogyasztók közül tízből hét hajlandó váltani, ha az új preferált márkájuk jobban támogatja a fenntartható életmódot. Ezért egyre több intelligens vállalat kezeli prioritásként a fenntarthatóságot, hogy megelőzze versenytársait. Mi is erre a modellre tértünk át, a fenntarthatósági tervünkkel a globális célok megvalósításához is hozzájárulunk. Ez jó döntésnek bizonyult, hiszen a fenntarthatóság eszméjét is integráló márkák kétszer olyan gyors növekedést mutatnak, bruttó profitrátájuk pedig magasabb a hagyományos márkákhoz képest. Ráadásul ez nem minden: a környezeti hatékonyságot célzó fejlesztésekkel gyárainkban 400 millió euró megtakarítást értünk el.

A fenti adatokból két következtetést vonhatunk le. Egyrészt: a fenntarthatóság üzleti szempontból egyre inkább logikus és vonzó alternatíva. És ami még fontosabb: Európa minden olyan fundamentummal rendelkezik, amely ahhoz szükséges, hogy a világ fenntarthatósági központjává váljon, és ezzel egy jobb, élhetőbb jövőt kínáljon mindannyiunknak. A vállalkozásokra fontos szerep hárul ebben a folyamatban – ők adhatják az ötleteket, a lendületet és persze a vállalkozószellemet. Hollandiában számos vezető multinacionális vállalat kezdeményezésére éppen azért jött létre a Holland Fenntartható Fejlődés Szövetsége, hogy népszerűsítse a fenntarthatóság eszményét, és cselekvésre sarkallja a gazdaság szereplőit.

Mire van hát szükség? Egy hasonló, ám európai szintű kezdeményezésre, amely öt kulcsterületen kidolgozhatja az EU növekedési stratégiáját. Az első elem a vízkezelés, hiszen fontos, hogy mindenki hozzáférjen a tiszta ivóvízhez. Szükség van fenntartható élelmiszerellátásra a világon mindenhol, miközben az energiafelhasználást a felére kell csökkenteni energiahatékony ökoszisztémák kialakításával. Támogatni kell az urbanizációt, hogy fenntartható, boldog és okos városokban lakjanak az emberek. Végül az egészséges öregedés is kulcskérdés.

Mindezt gyorsan és összeurópai léptékben kell elérnünk. A vállalatokra fontos feladatok hárulnak, de a kormányoknak is lépniük kell. Ha ugyanis utóbbiak „zöld megrendelőként” lépnek fel, illetve ambiciózus terveket fogalmaznak meg (és végre is hajtják azokat) többek között a fenntartható beszerzés, a megújuló energia, a hulladék-újrahasznosítás és az innovációk gyorsabb engedélyezése terén, azzal jelentősen ösztönözhetik a beruházásokat. Csak így vonzhatják országukba a növekedési lehetőségeket kereső tőkét.