Kormány nélkül nincs áldás

Áldás vagy átok a külföldi tőke? Az attól függ… A pró és kontra érvek kifejtése volt a feladata annak a négy csapatnak, amely sorsolással állt össze a Joint Venture Szövetség (JVSZ) 30 éves jubileumi vitaestjén. A csapatok felének az áldás, míg a többinek az átok mellett kellett érvelnie.

Mindkét álláspont logikusnak tűnhetett az adott pillanatban az adott érvrendszerrel. Ez annyit is jelent, hogy ha valaki propagandacéllal a multik ellen akar hangolni, könnyű dolga van, igazán hatásos érvekkel tud utálatot szítani. Mellettük érvelni valamivel nehezebb, mert gyanússá válik, ha valaki külföldi tulajdonban akar látni magyar gyárat vagy magyar földet. Pedig tényleg lehettek olyan helyzetek a rendszerváltás óta, amikor az idegen tőke munkahelyeket mentett meg, vagy egyszerűen csak a fejlődés záloga volt az így beáramló pénz, technika-technológia, tudás.

Az Opten céginformációs igazgatója a napokban hozta nyilvánosságra legújabb elemzésüket, mely szerint az elmúlt öt évben 2-3 százalékkal csökkent a külföldi tulajdonosok aránya a hazai cégstruktúrában. Ez leginkább az egymilliárd forint feletti árbevétellel rendelkező társaságoknál mutatható ki. Nem a külföldi tulajdonosok vonultak ki, hanem a tisztán hazai érdekeltségű vállalkozásokból van több, ezért változtak az arányok is. Ennek a hírnek is van pozitív és negatív olvasata. A külföldi érdekeltségű cégek általában tőkeerősebbek, ezért stabilabbak is, ezzel támaszpontokat jelenthetnek a tőkeszegény cégstruktúrában. Ugyanakkor a külföldi tulajdonosok gyakran jelentős osztalékot szavaztatnak meg, s az adózás utáni profitot sokszor kiviszik az országból. Erre joguk, törvényes lehetőségük van.

Erre mondta a JVSZ-vitában az egyik csapat szószólója, hogy a külföldi tőke beáramlása egy országba potenciálisan inkább haszon, mint kár, ám az utóbbi is benne van a pakliban. Hogy egy országban melyik jut túlsúlyba, az attól a feltételrendszertől is függ, amelyet a kormányok teremtenek. Remek dolog, ha fejlett technológia érkezik, meg új munkahelyek jönnek létre, s fejlődik a menedzsment meg a pénzügyi kultúra, ez ugyanis lassan szétáramlik az egész gazdaságban. A nemzetközi cégek erősítik a versenyt, ami jót tesz a minőségnek, nagyobb teljesítményre ösztönöz, a versenyképesség pedig kinyitja a világot. A beszállítói lánc kialakulásával közvetetten is sokan jutnak munkához. Vagyis a külföldi vállalkozások jelenléte összességében javíthatja egy ország gazdasági teljesítményét. Ha… ha befogadó a közeg. Ez többet jelent egyszerű tudomásulvételnél. Azt is jelenti, hogy van elég jól képzett, újra fogékony munkaerő. A behozott know-how is akkor ér sokat, ha a közeg hasznosítani tudja, magasan feldolgozott termékek jönnek létre. A beszállítói lánchoz pedig kellenek olyan kis- és középvállalkozások, amelyek teljesíteni képesek az előírt minőségi, szállítási követelményeket.

Ha egy országban a multik visszaélnek a gazdasági és technológiai erőfölényükkel, esetleg még zsarolják is az adott országot, vagy offshore cégekbe menekítik az itt megtermelt profitot, az általában azt jelzi, az adott ország irányítása nem áll a helyzet magaslatán. Azaz nem sikerült olyan környezetet kialakítani, melyben egyértelműek a szabályok, s kellően vonzók a legális lehetőségek. A multik köztudottan szabálykövetők, nem akarnak szembekerülni a törvényekkel. Ám ezeknek világosaknak, transzparenseknek kell lenniük. Ha színfalak mögött lehetőség van mutyira, akkor ezt a multik is kihasználják. Nagy cég, nagy pénz. Igazodnak az ország szokásaihoz. Amikor egy multiról azt mondják, „na ilyet se merne megtenni otthon”, az csak annyit jelent, hogy alkalmazkodtak a helyi közeg erkölcsi-etikai normáihoz. Persze a multik is kihasználnak minden lehetőséget az adók elkerülésére, s erre nemzetközi játékosként az egész világ adja a terepet. Ezt kivédendő az országoknak a nemzetközi együttműködés, szabályok összehangolása, a transzparencia lehet a jó ellenszer. Akármilyen nagy is egy transznacionális cég, a kormányok együttműködése, az információáramlás s a teljes nyilvánosság hatékony ellenszer lehet itt is.

Ám ha ez hiányzik, vagy sajátos háttéralkuk kusza viszonyokat alakítanak ki, akkor a multik „betörése”, hatékony szabályozása erőt meghaladó feladat lehet. S akkor a külföldi tőke áldásos működése inkább átokká válik.