Digitális közüzemek

A digitális forradalom az egyik leglátványosabb – és a hétköznapokban is egyre inkább érzékelhető – átalakulást a közüzemi szolgáltatások piacán idézi elő. Évszázados üzleti modellek dőlnek meg és temetnek maguk alá szebb napokat látott vállalatokat, új szereplők előtt nyílnak korábban nem látott lehetőségek, az „okos” megoldások előnyeit pedig a fogyasztók is élvezik.

Tekintsük példaként az energiaszektort. Itt az átalakulásnak nemcsak külső kényszerei, de nagyon komoly „belső” mozgatói is vannak. Az előbbiek közé tartozik az egyre nagyobb energiaigény: a 2010-es Energy Technology Perspective alapforgatókönyve szerint a világ villamosenergia-szükséglete 2007 és 2050 között több mint két és félszeresére növekszik. Közben a megújuló források egyre növekvő aránya, az energiahatékonysági szempontok előtérbe kerülése és a nagy piacokon végbemenő dereguláció is megváltoztatta a játékszabályokat. Megjelentek a kisebb, valamint az innovatív új szereplők – amilyen például a Tesla, a Google –, ez pedig megváltoztatja az energiatermelés, a disztribúció és a kereskedelem megszokott üzleti modelljét, amelyben a jellemzően multinacionális óriáscégek „egy irányban”, a fogyasztók felé szolgáltattak. Hogy valóban korszakváltásnak vagyunk tanúi, azt a nagy közüzemi szolgáltatók lefelé tartó részvényárfolyamai is mutatják.

Az egyik legfontosabb változás, hogy az ipari vagy lakossági fogyasztók, akik a napelemeikkel vagy szélturbináikkal energiát is termelnek, immár bekapcsolódhatnak a nagy rendszerbe. (A „producer” és a „consumer” szavakból képzett „prosumer” kifejezést már nemcsak a közösségi média vonatkozásában, de a villamosenergia-hálózatokban is használják. Nem véletlenül: a villamosenergia-hálózatok egyre inkább a közösségi hálók modelljét követik.) Ebben segítik őket az egyre hatékonyabb akkumulátorok is: a villamos energia tárolása nagyban ugyan még nem megoldott, „kicsiben” azonban már igen, a napelemeink által termelt áramot például éjszaka is felhasználhatjuk.

A modern, okos energiahálózat, a „smart grid” hatékony üzemeltetéséhez persze hatalmas mennyiségű adat folyamatos, valós idejű feldolgozására van szükség. Ez egy évtizede még lehetetlennek tűnt, manapság azonban – az olcsó szenzorok, az Internet of Things, a Big Data és a memória­alapú számítás korában – már a mindennapi gyakorlat része.

A digitalizálás révén a sokat emlegetett fogyasztói élményt a közüzemi szolgáltatók is versenyelőnnyé tehetik. Hogy ne csupán az áramszolgáltatókról ejtsünk szót: a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. például nemrég vezette be új alkalmazását, amelynek segítségével a fogyasztó a nap bármely szakaszában egy okostelefon segítségével intézheti az ügyeit. A kommunikáció természetesen kétirányú, a szolgáltató értesítheti az ügyfelet például a legközelebbi leolvasás időpontjáról, vagy (ez egyelőre fejlesztés alatt áll) személyre – de legalábbis utcára – szabott tájékoztatást adhat az esetleges műszaki hibákról és azok elhárításának várható idejéről. Az okostelefon kamerájával, a QR-kódokkal pedig a fizetés is felgyorsul: a számla néhány másodperc alatt kiegyenlíthető.

A 24 órás ügyfélszolgálat, az ügyfél előtérbe helyezése persze csupán egy a digitalizáció által megnyitott lehetőségek közül, de említhetnék, hogy ennek is köszönhetően pontos adatok állnak rendelkezésre arról is, hogy mennyibe került egy tűzcsap műszaki karbantartása. Az adatok innovatív felhasználása a közüzemi szolgáltatók számára is jelentős üzleti potenciál, ami nekik profitot, a felhasználóknak pedig könnyebb, kényelmesebb, gyorsabb megoldásokat hozhat.