Nem csak a számok számítanak

A Magyar Országgyűlés elfogadta azt a jogszabályt, amely nem pénzügyi jelentések elkészítését írja elő a közérdeklődésre számot tartó cégek számára. De nem csak nálunk jellemző ez a folyamat.

A világban gyorsan terjednek a nem pénzügyi beszámolók, valamint az azok elkészítésére vonatkozó szabályozók és ösztönzőrendszerek – derül ki a legújabb Carrots and Sticks-tanulmányból, amely a Globális Jelentéskészítési Kezdeményezés, az ENSZ környezetvédelmi programja, az Afrikai Vállalatirányítási Központ, a dél-afrikai Stellenbosch Gazdálkodástudományi Egyetem és a KPMG együttműködésével jött létre. A tanulmány 64 országban összesen 400 olyan ösztönzőt, strandardot vagy más előírást regisztrált, amely az ilyen, nem pénzügyi jelentések elkészítését szabályozza, míg 2013-ban 44 országban csak 180 ilyen rendelkezést találtak.

Az elmúlt 3 évben egyértelmű növekedési tendencia mutatkozott: az országonként azonosított jelentéskészítési eszközök száma közel 50 százalékkal emelkedett 2013 óta. Ez azt jelenti, hogy a piacok elvárják a vállalatoktól, hogy ne csak pénzügyi eredményeikről készítsenek konzisztens és összehasonlítható jelentést, hanem lényeges nem pénzügyi eredményeikről is.

A növekedés mögött elsősorban a szabályozási rendszerek fejlődése áll, különösen Európában, Ázsiában és Latin-Amerikában, továbbá a „comply or explain” jelentéskészítési megközelítések elterjedése („megfelelni vagy megmagyarázni”, a jelentéskészítési követelményeknek való megfelelés, ennek hiányában a nem megfelelés megmagyarázása), valamint a pénzügyi szabályozók és tőzsdék részéről tapasztalt növekvő szabályozói aktivitás. Az országok 80 százalékában van olyan állami szabályozás, amely kötelezővé teszi vagy támogatja a vállalatok nem pénzügyi jelentéskészítését. Az azonosított eszközök közel kétharmada kötelező érvényű szabályozás, és minden tizedik eszköz alkalmazza a „comply or explain” megközelítést.

Magyarországon korábban nem volt jogszabályi kötelezettség, de az Országgyűlés már elfogadta a nem pénzügyi jelentések kiadására vonatkozó 2014/95/EU-s direktíva jogrendszerbe való átültetését. Ez a Global Reporting Initiative vagy más nemzetközi standard alapján teszi kötelezővé a jelentéstételt a nagyobb, közérdeklődésre számot tartó vállalatok számára. Ez kiemeli a vállalatok közül azokat, amelyek mérlegfőösszege meghaladja a 6 milliárd forintot, vagy árbevétele a 12 milliárd forintot, vagy létszáma a 250 főt, esetleg egyszerűen csak 500 főnél többet foglalkoztatnak, és ezeket közérdeklődésre számot tartó cégeknek minősíti.

l A vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos gyakorlatainak leírása, és ezek eredménye

l Az előző pontban szereplő szempontok szerinti kockázatok ismertetése és e kockázatok kezelésének leírása

l Az üzleti tevékenység szempontjából fontos, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatókAz így kiválasztott cégek számára előírják, hogy éves jelentésükben a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást tegyenek közzé.

A nem pénzügyi eredmények jelentési gyakorlata két tényezőnek köszönhetően várhatóan tovább fog erősödni a jövőben. Egyrészt az átláthatóság és az elszámoltathatóság nagyban tudja támogatni a fenntartható fejlődési célok megvalósítását, másrészt a még gyakoribb, akár „real-time” adatszolgáltatást biztosító rendszerek is segíteni tudják a döntéshozók munkáját.

l A vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos gyakorlatainak leírása, és ezek eredménye

l Az előző pontban szereplő szempontok szerinti kockázatok ismertetése és e kockázatok kezelésének leírása

l Az üzleti tevékenység szempontjából fontos, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatók -->