A feltörekvő piacok szárnyalása

Háromévnyi relatív alulteljesítést követően a feltörekvő piaci kötvények idén végre magukhoz tértek. Az előző év hasonló időszakához képest a GBI-EM Global Diversified helyivaluta-index több mint 13 százalékkal, keményvalutás megfelelője pedig több mint 12 százalékkal nőtt. Ez a meggyőző teljesítmény összhangban van az idén az eszközosztályba áramlott jelentős összegű tőkével, amely az elmúlt hetekben rekordmagasságokba emelkedett. A pazar teljesítményt látva, minden befektető fejében felmerül egy fontos kérdés: vajon lehet-e tartós ez a folyamat?

Az első dolog, amit meg kell említeni, hogy gazdasági téren az utóbbi időben több javulásra utaló jel is tapasztalható volt. Bár a feltörekvő piacok exportjának volumene továbbra is csökkenő tendenciát mutat, úgy tűnik, a kivitel stabilizálódott. Számos nagy exportőrnek számító feltörekvő ország gazdasága erősen függ a tőzsdei áruktól és azok árfolyamától. A januári mélypontja óta 50 százalékkal emelkedett kőolajár különösen jó hatással volt néhány feltörekvő ország gazdaságára, bár az utóbbi hetekben a nyersanyagok árfolyama ismét nyomás alá került. Az idei év elején a kínai gazdaság növekedési pályája szintén aggodalomra adott okot, de az adatsorok azóta már kedvezőbben alakultak. Az is igaz, hogy a fejlett piacok gazdasági teljesítménye néhány területen javult: például a gyártóiparuk egyértelműen lekörözte a feltörekvő országokét. Emellett, bár a feltörekvő országok gazdaságának a főbb mutatók alapján megállapított növekedése erőteljesebb, mint a fejlett országoké, kiemelten fontos tényező a növekedés üteme is, mely általában a fejlett országokban volt magasabb. A feltörekvő és a fejlett országok növekedési differenciáljának most megfigyelhető csökkenése a historikus tapasztalatok alapján eddig általában a tőkének a fejlett piaci eszközökbe való visszaáramlását eredményezte, ami nem volt jó hatással a fejlődő országok teljesítményére. Tehát, míg a fejlődő országok gazdasági stabilizálódása örömteli és kedvező fejleménynek számít, valószínűleg nem ez volt a feltörekvő országokban kibocsátott kötvények elmúlt hetekben tapasztalt erős teljesítményének és a jelentős tőkebeáramlásnak a fő mozgatórugója.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Egyre nehezebb hozamot elérni a globális piacokon, így a kockázatosabb régiók felé mozdultak el a befektetők. fotó: Thinkstock[/caption]Az elmúlt időszak feltörekvő piaci teljesítményjavulása valójában főleg a térségtől teljesen független okokra vezethető vissza. Bár az USA jegybankja múlt decemberben végrehajtotta a sokak által szorongással várt első kamatemelést, a feltörekvő piaci eszközök azóta is meglepően jól tartják magukat. Ezt a Federal Reserve további kamatemeléseinek időzítésével és mértékével kapcsolatos piaci várakozások jelentős mérséklődése magyarázhatja, melynek hatására az államkötvények hozama inkább csökkent, mintsem nőtt volna.

Eközben az Európai Központi Bank és a Bank of Japan tovább folytatta eszközvásárlási programját, hogy ezzel támogassa a saját országainak gazdaságát. Ennek az előzékeny monetáris politikának az lett az eredménye, hogy a fejlett piacok kötvényeinek hozamai jelentősen csökkentek, főleg a piacok által ultraalacsony kockázatúnak tartott német és svájci államkötvények esetében. Gondoljunk csak bele: jelenleg a világ államkötvényeinek mintegy 36 százaléka negatív hozamot kínál, és a kötvényeknek mindössze 6 százaléka kecsegtet 2 százalékot meghaladó hozammal. A globális kockázatmentes kamatláb lényegében folyamatosan csökken, és a vonzó hozamforrások egyre ritkábbnak számítanak – ezért aligha meglepő, hogy a befektetők érdeklődése a feltörekvő piaci kötvények felé fordult.

A közelmúltban lezajlott Brexit-népszavazásra a piac által adott válasz érdekes és árulkodó is volt egyben. Arra is számítani lehetett, hogy a népszavazás hatására a befektetők megszabadulnak a kockázatos eszközeiktől, aminek negatív következményei lettek volna a feltörekvő piaci kötvényekre nézve. De ahogy a biztos menedéknek számító eszközök hozamai egyre mélyebbre süllyedtek, fokozódott a hozamhiányos állapot, aminek hatására újabb és újabb eszközök kezdtek a feltörekvő piaci kötvényekbe áramlani.

A feltörekvő piaci kötvényekbe történő eszközáramlás még eltarthat egy darabig, de a Brexit mellett a közelmúltban Törökországban lezajlott események is óvatosságra intenek. Most kicsit aggódva figyelem, hogy a piaci folyamatok „végigkergetik” a befektetőket a teljes kockázati spektrumon, mivel mindig fennáll a veszélye, hogy a folyamat hirtelen megfordul, márpedig annak fájdalmas következménye lehetnek.

Több olyan dolgot is fel tudok sorolni, amelyek ezt előidézhetik, az egyik legvalószínűbb ok az USA növekedési és inflációs adatainak javulása lenne. Ennek hatására ugyanis a piaci szereplők szemében megnőne a Fed kamatemelésének a valószínűsége, szigorúbbá válnának a globális likviditási körülmények, és erősödni kezdene a dollár, ami nem használna sem a feltörekvő piaci kötvényeknek, sem a kockázatos eszközöknek úgy általában. Egyelőre azonban – amint azt a Fed júliusi értékelése is megerősítette –, a kamatemelés nincs napirenden, ezért rövid távon a hozamvadászat marad a fejlemények fő mozgatórugója. Ennek alapján feltételezhető, hogy a fejlett piacokhoz képest jelentős hozamkülönbséggel rendelkező feltörekvő piaci kötvények továbbra is nagy mennyiségű befektetést vonzanak majd. Bár a hozamvadászat hosszú távú tartósságával kapcsolatban erős kétségeim vannak, abban is biztos vagyok, hogy a feltörekvő piaci kötvények továbbra is vonzóbbak lesznek, mint a jelen pillanatban a befektetők rendelkezésére álló más lehetőségek.