A brit népszavazás előtt készült Brexit-forgatókönyvek jelentős része armageddont vetített előre a brit gazdaság és a tőkepiacok szempontjából. A szavazást követő rövid sokkhatástól eltekintve azonban a piacok meglepő nyugodtságot, sőt az utóbbi hetekben némi optimizmust tükröznek. A brit vállalatok részvényeinek értéke a népszavazás utáni beszakadást követően gyorsan regenerálódott, a szigetország részvényindexei július végére érdemben meghaladták a szavazás előtti szinteket. Akkor tehát alaptalanok voltak a korábbi félelmek?
A vártnál kedvezőbb piaci fogadtatásnak több oka van. Egyrészről a piaci elemzők által előzetesen felvázolt Brexit-szcenáriók valószínűleg túlzottan borúlátóak voltak. Ebben az elfogultság is szerepet játszhat, hiszen a brit kilépéssel leginkább a befektetési bankok járhatnak rosszul, így az ő szemszögükből valóban nagy volt a szavazás tétje. A kampányban a Brexit ellen érvelő politikusok és üzletemberek is igyekeztek felnagyítani a kockázatokat, az eredmény után azonban minden szereplő a potenciális károk enyhítésében vált érdekeltté.
Egy másik magyarázó tényező a piaci pozicionáltság alakulásában rejtőzhet. Bár a befektetők többsége alapforgatókönyvként az EU-párti tábor kismértékű győzelmére számított, a közvélemény-kutatások szoros eredményei alapján a Brexittel mint jelentős valószínűségű kockázattal mindenkinek számolnia kellett. Az alapkezelői felmérések azt mutatják, hogy a befektetői társadalom a brit népszavazást megelőző időszakban defenzív pozíciót vett fel, ami az európai, azon belül is a brit részvények alulsúlyozását jelentette. A negatív forgatókönyv bekövetkezését követő rövid időszakban a szabályalapú kereskedést folytató „robotokon” kívül kevés olyan szereplő volt, amelyiknek meg kellett válnia a kellemetlenné váló részvénypiaci felülsúlytól. Ezzel szemben a piacok gyors regenerálódása láttán sokan kockázatosnak tartották a korábbi alulsúlyok fenntartását, az ő vásárlásaik pedig ráerősítettek az előzőekben kevesek által várt árfolyam-emelkedésre.
Van egy harmadik, szintén nem elhanyagolható magyarázat, amely a font árfolyamához kapcsolódik. A részvénypiacokkal szemben a devizaárfolyam korántsem tért vissza a korábbi szintekre, a brit fizetőeszköz gyengülése tartósnak tűnik. A font az euróval szemben idén (július végéig) 12,5 százalékot gyengült, a dollárral szembeni százalékos leértékelődés is két számjegyű. A gyengébb árfolyam önmagában jót tehet a brit cégeknek, különösen a külkereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező vállalatok járhatnak jól a font leértékelődésével. Ez a tőzsdei árfolyamokon is jól látszik: a Brexit utáni emelkedésben a multinacionális vállalatok járnak az élen, jelentősen felülteljesítve a kisebb, főként a belső piacokról élő társaikat. A font gyengeségében komoly szerepe van a brit jegybanktól várt lépéseknek: a befektetők arra számítanak, hogy a makrogazdasági kockázatok ellensúlyozásásának érdekében a Bank of England minden eszközét kész lesz bevetni a monetáris élénkítés terén.
A font gyengülését a mai világban szinte minden jegybank megirigyelheti. A növekedés és az infláció serkentésének érdekében a monetáris hatóságok többsége minden erejével igyekszik a saját devizájának leértékelésére vagy legalábbis a felértékelődés megakadályozására. A britek azonban a Brexittel „ajándékba kaptak” egy akkora árfolyamgyengülést, amekkoráról mások több év kitartó próbálkozásai után is csak álmodozhatnak.
Mielőtt még a nagyon kezdenénk irigyelni a briteket, szögezzük le, hogy eddig csak a mérleg egyik oldaláról beszéltünk. A brit üzleti bizalom hatalmasat zuhant, a politikai vezetés romokban hever, a belső társadalmi feszültségek felerősödtek. A Brexit kapcsán kialakult frusztráció nemcsak az EU-párti elitet, hanem a kilépésre szavazó elégedetlen tömegeket is sújtja. Az üzleti élet kiszámíthatóságának mintaországában jelenleg óriási a bizonytalanság a folytatással kapcsolatban. A forgatókönyvek jelenleg nagyon széles skálán szóródnak: a „minden marad a régiben”-től a „széteső és elszigetelődő Nagy-Britanniáig” rengeteg megközelítéssel találkozhatunk.
A kép tisztulására még hosszú hónapokat, akár még éveket is várni kell majd, az elhúzódó bizonytalanság pedig borítékolhatóan súlyos károkat fog okozni. Az első kézzelfogható jelek már megjelentek: a beruházások elmaradása, a rendelésállományok csökkenése, illetve az ingatlanárak esése komoly jelzések, a Bank of Englandnek várhatóan nem lesz könnyű dolga, ha egyedül kell megállítania a gazdasági életben kialakuló negatív spirált. A Brexit által keltett hullámok a brit partokon túl is messzire vihetnek. Európában azonnal megindult a találgatás, hogy „ki lesz a következő?”, a „nép hangjának” felértékelődése pedig globálisan is izgalmas kérdéseket vet fel.
Summa summarum: a Brexit utáni hetekben a részvénypiacok által sugallt optimista képet érdemes fenntartásokkal kezelni. A font gyengülése sokat segíthet a gazdasági károk enyhítésében, de a britek példája ettől még nem tekinthető vonzónak – legalábbis jelen állás szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.